Az áfa elcsalása során már valóban fiktív kereskedés folyt, méghozzá nagyüzemben, raklapszám „kereskedtek” okosórákkal, egyéb kütyükkel, hogy eltüntessék az adótartozást.
A kezdeti szankciós gödörből az orosz gazdaság a komoly átszervezéseknek és cselezéseknek köszönhetően megerősödve jött ki, így Putyin legfőbb hazai célja is mindvégig teljesült: a lakosság jól élt, a háború támogatottsága így nem ingott meg. A kocka most van fordulóban: a gazdaság lassul, az infláció magas, az oroszokat Ukrajnánál most már sokkal jobban aggasztják a közértben az árak. Putyin kemény intézkedésekkel készül felpolcolni a megingott költségvetést, durván megsarcol rengeteg kisvállalkozást, luxiadót fontolgat, és úgy néz ki, hatósági árat vezet be az alapvető élelmiszerekre.
Egyszerű kérdés lehetne, hogy a gázfogyasztásnak mekkora része van a rezsicsökkentési határ fölött, csakhogy a KSH és az MVM adatai között négyszeres a különbség. Márpedig a 2026-os adóemelések egy részét épp ez alapján számolják ki.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretein belül az energiakereskedők energiahatékonysági projekteket támogatnak, amelyek jelentős részét a lakásfelújítások tehetik ki, akár minimális önerő mellett is.
A német határon, egy üdülősziget közvetlen közelében bukkantak egy jókora tengeri szénhidrogén-lelőhelyre. Ha elkezdik felszínre hozni az ott lapuló fosszilisokat, az a lengyelek energiabiztonságát mindenképpen megdobja. Viszont a sziget lakosai már most felszólaltak a projekt ellen, mert féltik a tengeri élővilágot, a helyi turizmust és a saját egészségüket.
Szokatlan mértékben csökkent az uniós vásárlóknak kínált orosz gáz ára a negyedik hónapban, de a régióban még így is Magyarország fizette érte a legtöbbet.
Ha Teherán beváltaná a fenyegetését, és tényleg lezárná a Hormuzi-szorost, azzal nemcsak a globális olajpiacot állítaná a feje tetejére, de elvágná a világtól az egyik legnagyobb LNG-exportőrt, Katart is. A megtorlás potenciális célpontjaivá léptek elő Izrael tengeri gázmezői is, ez a két front együtt pedig óriási fenyegetést jelenthet az európai energiabiztonságra.
Ukrajnán keresztül már nem küldenek gázt, cserébe a hozzánk Szerbia felől belépő Török Áramlat csővezetéket csúcsra járatják. A régió gázelosztó központja Magyarország lett, a teljes délkelet-európai/balkáni régió függése az orosz gáztól a 2021-es szinthez képest csaknem megduplázódott. Egy friss tanulmány szerint a Gazprom ennél is többet akar, és van is még mozgástere.
A lap szerint az MVM beszámolóiból kiderül: a valós beszerzési ár és így a lakossági spórolás is a számlákon hirdetett szint töredéke. Ugyanez igaz a villanyszámlákra is.
Szijjártó Péter szerint évi plusz 600 milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ha megvalósulna az EU terve, és minden tagállam teljesen leválna az orosz energiahordozókról. Pontosan miről szól az unió javaslata? Milyen helyzetben éri Magyarországot? És tényleg feladat nélkül maradhat Németh Szilárd rezsibiztos?
A javaslat értelmében a hosszú távú szerződések keretében zajló beszerzések 2027 végéig még folytatódhatnának, az azonnali beszerzéseket viszont még az idei év végén berekesztik.