Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Furcsa dolgok jönnek ki, ha alaposabban megnézzük a gázfogyasztásról kiadott számokat – írta a G7. A portál rákérdezett a Központi Statisztikai Hivatalnál és az MVM-nél is, hogy a teljes gázfogyasztás mekkora része csúszik ki a csökkentett árat biztosító fogyasztási korlátból. A KSH szerint a teljes fogyasztás 12,2 százaléka van a határ fölött, az MVM szerint viszont csak 3 százalék.
És ez sokkal többről szól, mint az egyszerű statisztikáról. A júliusi infláció azért lett a vártnál sokkal magasabb, 4,3 százalékos, mert a gázárra abban a hónapban 23 százalékos növekedés jött ki a KSH-nál, és a 2026. január 1-jétől élesedő inflációkövető adóemelés épp ezt a júliusi inflációs adatot veszi majd alapul. Ha a KSH szerint is csak annyian csúsztak volna ki a fogyasztási korlátból, mint amennyien az MVM szerint, akkor 4,3 helyett 3,6 százalék lett volna a júliusi infláció és ezzel a jövő januári adóemelés. (Az pedig külön szépsége a módszertannak, hogy ezek a szokásosnál hűvösebb május fogyasztási adatai, mint a legfrissebb számok, amelyek a júliusi infláció kiszámolásakor megvoltak a KSH-nak.)
A G7 megpróbálta megválaszolni azt is, hogy mi lehet a valós adat, de mivel csak az összfogyasztást, valamint a fogyasztók számát ismerjük, arról pedig nincs információ, hogy hogyan szóródnak a fogyasztási adatok, csak azt lehetett írni, hogy „messze nem elképzelhetetlen a statisztikai hivatal becslése”. És persze azt, hogy a legtisztább megoldás az volna, ha az MVM pontos fogyasztási adatokat szolgáltatna a KSH-nak, és nem becsülni kellene az ilyen számokat.
