Az elnökválasztási kampányban Putyin hatalmas és igen költséges szociális és gazdaságélénkítő ígéreteket lengetett be, miután a szokásosnál is fontosabb a megfelelő legitimációt felmutatni az eredményekben. Bár a háborús orosz gazdaság idén valamennyi G7-ország növekedését felülmúlhatja, így is kérdéses, hogy honnan szedi össze az ígértekben szereplő 130 milliárd dollárt.
Két hónap után óriási mínuszban van a büdzsé, az infláció hiába tért vissza a jegybanki célsávba, a forint változatlanul gyengélkedik. A jegybank és a kormány kölcsönös vádaskodása is folytatódik.
Azt kéri a SZÉP-kártya szolgáltatóktól a kormány, hogy noszogassák a kártyatulajdonosokat: költsék már el azt a pénzt, ami még a kártyákon parkol. Még erre a "beragadt" ötmilliárd forintra is éhezik a gazdaság.
Csapnivalóan zárta 2023-at a gazdaság. A tavalyi alacsony teljesítményhez képest idén könnyű lenne nagyot nőni – ha év végén lett volna már némi lendület. De nem volt. Segíthetik a növekedést a nagyberuházások, a reálbér növekedése és az uniós források. ugyanakkor az ipar küszködik, az építőipar küszködik, és a mezőgazdaság sem fog tudni nagyot mutatni. A kamatok relatíve magasak maradnak. Elengedett hiány mellett sincs nagy költségvetési mozgástér, különösen, ha kiderül, hogy tavaly nőtt a GDP-arányos államadósság. Amire van esély.
Hosszabb távon pedig a megkérdezettek 43 százaléka számít arra, hogy cége elveszíti az életképességét.
De még az sem biztos, hogy lesz.
Terven felüli hiány a büdzsében, borítékolható uniós túlzottdeficit-eljárás, több éven át tartó költségvetési megszorítás, amelynek csupán a mértéke kérdéses – két inflációs esztendő után e tényezőkkel súlyosbítva kell újraindítani a növekedést Magyarországon.
A kormány elismerte, hogy tavaly elszállt a hiány és köhögött a gazdaság, de bíznak abban, hogy idén a fogyasztás felturbózásával megoldja ezt Nagy Márton. A kérdés itt: hogy lesz-e elég pénzük ehhez az embereknek; Budapesten: hogy marad-e a Budapest-bérlet; a világkereskedelemben pedig: hogy vissza tudják-e a verni a húszi lázadókat a Vörös-tengeren. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A közgazdász fele akkora gazdasági növekedésre számít, mint a kormány, az infláció pedig nagyobb lesz a vártnál, és szerinte stagflációra is számíthatunk.
Bemutatták a részleteket, hogyan jött ki a vártnál gyengébb, de az előző negyedévinél már jobb magyar GDP-adat. A mezőgazdaság rendkívül jól teljesített, azon kívül majdnem minden más még gödörben van.
Ha egy agyonélénkített gazdaságtól várjuk, hogy utolérje Ausztriát, félő, hogy Lengyelországot sem közelíti meg újra – int óvatosságra Szilágyi Katalin, az OG Research budapesti irodájának vezetője, aki szerint az eddigi extenzív növekedési modell kifulladt.
Ismét fellángolt a vita, hivatalosan miért is kell dolgozni szenteste napján, miután az elmúlt hetekben kiskereskedelmi láncok jelentettek szünnapot. Megnéztük: nyerne vagy veszte az ország azon, ha december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítanák, kiszámoltuk, mennyibe kerülne plusz egy szabadnap.
Nem a pozitív reálkamatok fullasztják le a gazdaságot, hanem a magas infláció – üzen közérthetőre fogalmazott szakmai dolgozatban a jegybank Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek és Parragh László iparkamarai elnöknek. Az érveken túl bizonyítékot is mutatnak: az elmúlt időszakban épp akkor esett vissza leginkább a gazdaság, amikor a legmélyebben negatív volt a reálkamat. Ráadásul több hiteltermék kamata most is vaskosan negatív, mégsem pörög fel a gazdaság.
Az orosz gazdaság a legoptimistább prognózisok szerint sem lesz képes elérni az utolsó békeévében produkált növekedési rátáját.
Továbbra is kisebb a magyar GDP, mint egy évvel ezelőtt volt. Az előző negyedévhez képest végre javulást mért a KSH – ilyen már egy éve nem történt –, vagyis a technikai recessziónak vége, de azt szinte biztosra vehetjük, hogy éves átlagban nem fogunk a nulla fölé kerülni 2023-ban.
Németország lesz a világ egyetlen nagy gazdasága, amely 2023-ban zsugorodik. A bajok ugyan eltérnek a 90-es évek végitől, de ismét nagy adag reformra lenne szükség a versenyképesség helyreállításához. A német visszaesést pedig hazánk hatványozottan megszenvedi.
Rendesen elszámolta magát a kormány: 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. A korábban várt 0,5 százaléknál is nagyobb lehet a gazdasági visszaesés, az éves átlagos infláció 18 százalék körül alakulhat, miközben egy felmérés szerint a magyarok majdnem fele nyomorog vagy a nyomor szélén áll. Ehhez képest nem a nyugdíja felét, csak a harmadát kapja meg kiegészítésként egy átlagos nyugdíjas. Kiderült viszont, hogy olyan nincs, hogy valami olcsó, a fast fashion legalábbis nem az, de azért egy albán tengerparti lakás még nagyon megérheti. Vonattal viszont jobb, ha nem próbálunk menni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nagyon elcsúszott a kormány, 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. Gazdasági növekedés idén nem lesz, az infláció viszont majdnem 18 százalék. Jövőre jobbak a kilátások – ami a költségvetést illeti, köszönhetően egyebek mellett a számtalan megszorításnak. Az infláció lassulását fékezheti, ha a cégek az idei brutális infláció alapján áraznak jövőre.
Idén mínuszban, jövőre pedig a nem is oly régi reményekhez mérten feleakkora növekedéssel lehet csak számolni. A múlt heti Közgazdász-vándorgyűlés is kevés okot adott a megnyugvásra: látszott, hogy az igazi gond nem a számokkal van, a visszaeső növekedés és kieső támogatások mellett egyre hangosabban fúj egymásra a gazdasági kormányzat és a jegybank, ami több, távolabbra mutató kockázatot is jelent.
Az Európai Bizottság hétfőn bemutatta a 2023. nyári gazdasági előrejelzést, amelyből kiderül, hogy az EU gazdasága a számos külső szorító tényező ellenére tovább növekszik – bár ez elmarad a korábban vártnál.
