Az egyre szélsőségesebb időjárás mellett az sem segít, hogy az amerikai kormányok tíz év alatt teljesen leépítették a megelőzési és kárenyhítési programokat.
A hitelminősítő szerint jövőre pöröghet fel a magyar gazdasági növekedés.
A Moody’s nemzetközi hitelminősítő szerint Magyarország végleg eleshet a zárolt uniós források nagy részétől. Félő, hogy a kormány választási osztogatásba kezd, miközben a gazdaság idén mindössze egy százalékkal nő. A hitelbesoroláson ezzel együtt nem rontottak, de az ahhoz kapcsolt, leminősítésre utaló negatív kilátás sem változott.
A külügyminiszter egy sajtótájékoztatón ezután Ukrajna és Brüsszel ellen hergelt: szerinte az EU-csatlakozás után Magyarországot „lerohanná” az ukrán munkaerő, az ukrán maffia pedig átjáróházként használná az országot.
Minden előzetes várakozást alulmúlt az éves alapon mért 0,4 százalékos csökkenés, és nem is igazán látszik a fény az alagút végén.
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
A gazdasági növekedés az idén is alacsonyabb lehet, mint ahogy azt a kormány várja, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz a prognózisában szereplőnél – derül ki a Költségvetési Tanács friss jelentéséből.
Nem pusztán egyhavi megugrásról van szó, éves átlagban 5 százalék fölé várható az infláció. Az eddig vártnál magasabb infláció mellett valószínűtlen, hogy a jegybank idén még tud kamatot csökkenteni, de akár kamatemelés is benne lehet a pakliban.
A magyar gazdaság két évig stagnált a kifutópályán, de most már „nagyobb” növekedési pályára vált – ígéri a nemzetgazdasági miniszter. Ugyanezt ígéri már évek óta, de mindig közbejött valami: az aszály, a viszály, az infláció, a szankciók, a németek. Idén újra az infláció jöhet közbe, lakossági fogyasztás nélkül ugyanis nem nagyon lesz növekedés, márpedig magas infláció mellett nem nő érdemben a lakossági fogyasztás. De már akkor sem, ha a lakosság csak úgy érzi, hogy magas az infláció.
Minimálisan tudott csak nőni a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben, az eredeti növekedési ígéreteknek a közelében sem voltunk – derül ki a KSH most kiadott éves számaiból. Apró jó hír legalább az, hogy a technikai recesszióból kijöttünk, október-decemberben már nagyobb volt a GDP, mint az év közepén.
Nagyot fordult Európa gazdasága, míg egy évtizeddel ezelőtt a szolgáltatásra épülő déli államokat a termelő és gyártó északi országok húzták ki a csávából, ez mostanra megfordult. Idén a nagybank szakértői szerint is egy pozitív nullára lehet építkezni 2024-et követően. A cég sajtóbeszélgetést tartott, ahol faggathattuk hozzáértő vezetőiket a közeli, és a távoli jövőről is.
A nagyvállalatok vezetői már nem annyira pesszimisták, mint 2024 közepén, ebben szerepe van a kormány gazdaságélénkítő lépéseinek. Optimizmusról azonban szó sincs, a legtöbben stagnálást várnak.
Az amerikai elnökválasztás eseményei nem csupán társadalompolitikai, de ezzel szoros összefüggésben gazdasági értelemben is felfordulást okoztak a világ nagy részén. Halas Zoltánt és Kovács-Kvotidián Mátét, az OTP USA Részvény Alap és az OTP CETOP ETF portfolió menedzsereit kérdeztük a várható tőkepiaci mozgásokról.
Tavaly 0,2 százalékkal csökkent a német bruttó hazai termék 2023-hoz képest. 2025-ben sem várható nagy változás az elemzők szerint.
A magyar gazdaság 2025-ben növekedésnek indul, kérdés, mennyire tempósan. A keresetek átlagos vásárlóereje biztosan nő, a nyugdíjaké viszont majdnem az év egészében csökken, a forint értékállóságát pedig a jegybank új elnökének kellene megőriznie.
Nem lesz jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedés. Sőt még 2026-ban sem.
Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.
Jelentős változásokon megy át az európai gazdasági kormányzás, az új szabályozás értelmében az Európai Bizottság két ütemben teszi közzé a tagállamok gazdálkodására és az általuk benyújtott növekedési tervek értékelésére vonatkozó álláspontját és a túlzott deficittel rendelkező országokkal kapcsolatos ajánlásait.
Bár a felek aláírtak egy hároméves bérmegállapodást, a minimálbér jelentős emelését a jövő éven túl a kormány gazdasági előrejelzéseinek beteljesüléséhez kötötték. A kormány előrejelzései évek óta nem találkoznak a valósággal. Valójában csak annyi biztos, hogy jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum.
A Nemzetközi Valutaalap legújabb globális gazdasági kilátásokat mérő tanulmánya szerint az elmúlt évekhez mérten stabilabb lábakon áll a világgazdaság. Ez nem jelenti, hogy elsősorban a fejlett világot érintő kockázatok ne érintenék fájdalmasan akár Magyarországot is, különösen jövőre.
