A nagyvállalatok vezetői már nem annyira pesszimisták, mint 2024 közepén, ebben szerepe van a kormány gazdaságélénkítő lépéseinek. Optimizmusról azonban szó sincs, a legtöbben stagnálást várnak.
Az amerikai elnökválasztás eseményei nem csupán társadalompolitikai, de ezzel szoros összefüggésben gazdasági értelemben is felfordulást okoztak a világ nagy részén. Halas Zoltánt és Kovács-Kvotidián Mátét, az OTP USA Részvény Alap és az OTP CETOP ETF portfolió menedzsereit kérdeztük a várható tőkepiaci mozgásokról.
Tavaly 0,2 százalékkal csökkent a német bruttó hazai termék 2023-hoz képest. 2025-ben sem várható nagy változás az elemzők szerint.
A magyar gazdaság 2025-ben növekedésnek indul, kérdés, mennyire tempósan. A keresetek átlagos vásárlóereje biztosan nő, a nyugdíjaké viszont majdnem az év egészében csökken, a forint értékállóságát pedig a jegybank új elnökének kellene megőriznie.
Nem lesz jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedés. Sőt még 2026-ban sem.
Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.
Jelentős változásokon megy át az európai gazdasági kormányzás, az új szabályozás értelmében az Európai Bizottság két ütemben teszi közzé a tagállamok gazdálkodására és az általuk benyújtott növekedési tervek értékelésére vonatkozó álláspontját és a túlzott deficittel rendelkező országokkal kapcsolatos ajánlásait.
Bár a felek aláírtak egy hároméves bérmegállapodást, a minimálbér jelentős emelését a jövő éven túl a kormány gazdasági előrejelzéseinek beteljesüléséhez kötötték. A kormány előrejelzései évek óta nem találkoznak a valósággal. Valójában csak annyi biztos, hogy jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum.
A Nemzetközi Valutaalap legújabb globális gazdasági kilátásokat mérő tanulmánya szerint az elmúlt évekhez mérten stabilabb lábakon áll a világgazdaság. Ez nem jelenti, hogy elsősorban a fejlett világot érintő kockázatok ne érintenék fájdalmasan akár Magyarországot is, különösen jövőre.
A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.
A külső tényezők miatt vissza kell venni a növekedési várakozásokat, sok a bizonytalanság, ami eltántorítja a gazdasági szereplőket – erről egy interjúban beszélt Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter nem győzi ismételgetni: minden, ami rossz, az kívülről jön, őt nem lehet felelőssé tenni.
Európa legtöbb nagy országában egész jól teljesített a gazdaság, a kivétel Németország.
Külső problémákkal magyarázta a Nemzetgazdasági Minisztérium a gyenge GDP-adatot.
A sokadszor is csökkentett kormányzati várakozásokhoz is nagyon komoly változásra volna szükség, és nem látszik, mi adhat okot reményre – vélik az elemzők, miután kijött egy rendkívül rossz GDP-adat.
A legrosszabb várakozásokat igazolta a most kiadott GDP-szám, április–júniusban gyengébben teljesített a gazdaságunk, mint az év legelején. A fogyasztás nem nagyon akar beindulni, az iparunk gyenge, az építőipar tud csak segíteni, és az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy az aszály mennyire le fogja rontani az éves teljesítményt.
A Világgazdasági Fórum közzétette a legfrissebb összesítését, amely a világ vezető közgazdászainak prognózisát tartalmazza erre az évre vonatkozóan. Ennek alapján ezeknek a szakembereknek a 82%-a arra számít, hogy a világgazdaság stabil marad vagy erősödik idén – majdnem kétszer annyian vélték így, mint 2023 végén.
A gazdasági kormányzat szerint immár levetettük a recessziós időszakot, talpra állt a gazdaság. Nincs is baja az államnak a forrásbevonással, viszont lavíroznia kell az eladósodottság kezelésében. Nem is lenne gond, csak éppen választási évben vagyunk. Rácz Gergő cikke.
2023-ban már stabilizálódni látszott a beruházási volumen, aztán az idei első negyedév újabb jelentős visszaesést hozott.
Hiába okozott kellemes meglepetést Magyarország gazdasági növekedése az első negyedévben, a román GDP valamivel gyorsabban nőtt.
Évtizedek óta nem volt olyan lassú a globális gazdaság növekedése, mint ahogy az a 2020-as években várható – jósolja a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése. A jó hír az, hogy a globális infláció csökken, vagyis az egyes kormányok egyre kevésbé hivatkozhatnak a külső hatásokra.
