A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.
A külső tényezők miatt vissza kell venni a növekedési várakozásokat, sok a bizonytalanság, ami eltántorítja a gazdasági szereplőket – erről egy interjúban beszélt Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter nem győzi ismételgetni: minden, ami rossz, az kívülről jön, őt nem lehet felelőssé tenni.
Európa legtöbb nagy országában egész jól teljesített a gazdaság, a kivétel Németország.
Külső problémákkal magyarázta a Nemzetgazdasági Minisztérium a gyenge GDP-adatot.
A sokadszor is csökkentett kormányzati várakozásokhoz is nagyon komoly változásra volna szükség, és nem látszik, mi adhat okot reményre – vélik az elemzők, miután kijött egy rendkívül rossz GDP-adat.
A legrosszabb várakozásokat igazolta a most kiadott GDP-szám, április–júniusban gyengébben teljesített a gazdaságunk, mint az év legelején. A fogyasztás nem nagyon akar beindulni, az iparunk gyenge, az építőipar tud csak segíteni, és az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy az aszály mennyire le fogja rontani az éves teljesítményt.
A Világgazdasági Fórum közzétette a legfrissebb összesítését, amely a világ vezető közgazdászainak prognózisát tartalmazza erre az évre vonatkozóan. Ennek alapján ezeknek a szakembereknek a 82%-a arra számít, hogy a világgazdaság stabil marad vagy erősödik idén – majdnem kétszer annyian vélték így, mint 2023 végén.
A gazdasági kormányzat szerint immár levetettük a recessziós időszakot, talpra állt a gazdaság. Nincs is baja az államnak a forrásbevonással, viszont lavíroznia kell az eladósodottság kezelésében. Nem is lenne gond, csak éppen választási évben vagyunk. Rácz Gergő cikke.
2023-ban már stabilizálódni látszott a beruházási volumen, aztán az idei első negyedév újabb jelentős visszaesést hozott.
Hiába okozott kellemes meglepetést Magyarország gazdasági növekedése az első negyedévben, a román GDP valamivel gyorsabban nőtt.
Évtizedek óta nem volt olyan lassú a globális gazdaság növekedése, mint ahogy az a 2020-as években várható – jósolja a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése. A jó hír az, hogy a globális infláció csökken, vagyis az egyes kormányok egyre kevésbé hivatkozhatnak a külső hatásokra.
Az elnökválasztási kampányban Putyin hatalmas és igen költséges szociális és gazdaságélénkítő ígéreteket lengetett be, miután a szokásosnál is fontosabb a megfelelő legitimációt felmutatni az eredményekben. Bár a háborús orosz gazdaság idén valamennyi G7-ország növekedését felülmúlhatja, így is kérdéses, hogy honnan szedi össze az ígértekben szereplő 130 milliárd dollárt.
Két hónap után óriási mínuszban van a büdzsé, az infláció hiába tért vissza a jegybanki célsávba, a forint változatlanul gyengélkedik. A jegybank és a kormány kölcsönös vádaskodása is folytatódik.
Azt kéri a SZÉP-kártya szolgáltatóktól a kormány, hogy noszogassák a kártyatulajdonosokat: költsék már el azt a pénzt, ami még a kártyákon parkol. Még erre a “beragadt” ötmilliárd forintra is éhezik a gazdaság.
Csapnivalóan zárta 2023-at a gazdaság. A tavalyi alacsony teljesítményhez képest idén könnyű lenne nagyot nőni – ha év végén lett volna már némi lendület. De nem volt. Segíthetik a növekedést a nagyberuházások, a reálbér növekedése és az uniós források. ugyanakkor az ipar küszködik, az építőipar küszködik, és a mezőgazdaság sem fog tudni nagyot mutatni. A kamatok relatíve magasak maradnak. Elengedett hiány mellett sincs nagy költségvetési mozgástér, különösen, ha kiderül, hogy tavaly nőtt a GDP-arányos államadósság. Amire van esély.
Hosszabb távon pedig a megkérdezettek 43 százaléka számít arra, hogy cége elveszíti az életképességét.
De még az sem biztos, hogy lesz.
Terven felüli hiány a büdzsében, borítékolható uniós túlzottdeficit-eljárás, több éven át tartó költségvetési megszorítás, amelynek csupán a mértéke kérdéses – két inflációs esztendő után e tényezőkkel súlyosbítva kell újraindítani a növekedést Magyarországon.
A kormány elismerte, hogy tavaly elszállt a hiány és köhögött a gazdaság, de bíznak abban, hogy idén a fogyasztás felturbózásával megoldja ezt Nagy Márton. A kérdés itt: hogy lesz-e elég pénzük ehhez az embereknek; Budapesten: hogy marad-e a Budapest-bérlet; a világkereskedelemben pedig: hogy vissza tudják-e a verni a húszi lázadókat a Vörös-tengeren. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A közgazdász fele akkora gazdasági növekedésre számít, mint a kormány, az infláció pedig nagyobb lesz a vártnál, és szerinte stagflációra is számíthatunk.
