A Fidesz a járvány előtt túlfűtötte a hálószobákat, ezért is születhet most kevés gyerek

„Fontos látni, hogy a termékenységi ráta rövid távon viszonylag nagy kilengésekre képes, miközben a termékenység hosszabb távú trendjei csak elég lassan változnak. A termékenységi rátát rövid távon rángathatja a gyerekvállalás előrehozása vagy elhalasztása is, és az elmúlt időszakban mindkét hatás fontos lehetett” – mondta a G7-nek a termékenységi ráta elmúlt időszakban látott drasztikus csökkenéséről Tóth G. Csaba demográfus-közgazdász, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa.

„Biztosak ugyan nem lehetünk benne, de például a támogatások feltételének számító házasságkötések alakulása alapján is feltételezhetjük, hogy a járvány előtt bevezetett családpolitikai intézkedések miatt sok előrehozott gyerekvállalás volt. Ezek hiányát is látjuk az elmúlt időszakban” – mondta a szakember.

Az előrehozott születések utáni időszak ráadásul részben egybeeshetett egy olyan időszakkal, amikor pedig inkább a halasztás volt jellemző. A demográfiai szakirodalom szerint a 2008-as gazdasági válságot követően jellemző volt a gyerekvállalás halasztása a rossz gazdasági helyzet miatt, és a tavalyi recesszió és reálbércsökkenés vélhetően szintén nem kedvezett a gyerekvállalási kedvnek.

Mindezek mellett pedig a kiszámíthatóság, illetve annak hiánya lehetett az, ami még hatással lehetett a ráta csökkenésére az elmúlt években. Tóth G. Csaba szerint az elmúlt években a demográfiai kutatások alapján ez egyre fontosabb tényezőnek látszik a gyerekvállalással kapcsolatos döntéseknél, és az elmúlt évek történései, a járvány, a rossz gazdasági helyzet, a közeli háború és a családtámogatási rendszer átalakítása erősítette a kiszámíthatatlanság érzését a gyerekvállalást mérlegelő párokban Magyarországon.

A Fidesz által vágyott „demográfiai fordulat” elérése azzal együtt is eléggé valószínűtlen, hogy a születési ráta mostani visszaesésében egyedi tényezők is szerepet játszanak. A szakember szerint a népességfogyás miatt ráadásul a népességszám stabilizálásához nem is 2,1-es, hanem 2,5-ös rátát kellene elérni.

„A demográfiai folyamatok nagy része tankerhajóhoz hasonlítható: nagy tehetetlenséggel rendelkeznek és nagyon lassan mozdulnak” – mondta Tóth G. Csaba, hozzátéve, hogy a népességcsökkenés a világ jelentős részét érintő trend lett, és a világban sehol nem jöttek még rá a csodaszerre, amivel a trendet vissza lehetne fordítani.

Ez alól pedig Magyarország sem jelent kivételt.