Publicus-felmérés: Hiába a propaganda, az emberek inkább a kormányt hibáztatják az inflációért, mint a háborút és Brüsszelt
Az ukrajnai háborút csak a válaszadók 18 százaléka okolja az inflációért egy friss kutatás szerint.
#gazdaságpolitika
Jelentősen korlátozza a kormány a közmunkaprogramban való részvételt
10 év után csak egyedi elbírálás alapján lehet a rendszerben maradni.
Nagyon mást mond az Energiaügyi Minisztérium az orosz olajról és gázról, mint Orbán és Szijjártó
Az EM szerint igenis csökkenteni kellene az Oroszországtól való függést.
Varga Mihály a közpénzszivattyú Matolcsy-alapítvány születéséről: Mi csak jót akartunk
A távlati cél a Pallas Athéné alapítvány és céghálójának felszámolása, de jelenleg a felelős gazdálkodás jegyében csak vagyonmentés zajlik – mondta a jegybank elnöke az országgyűlési meghallgatásán. Abban nem lát felelősséget, hogy lehetővé tették a Matolcsy-elnökségnek az alapítványi rendszer kiépítését, mert szerinte a cél jó volt, csak visszaéltek a struktúrával.
„A gazdasági demokrácia mindig akkor szűkül kevesek diktatúrájává, amikor a gazdaság nem működik”
Amikor a tervgazdaság működési zavarai nyilvánvalóvá váltak, akkor ért „csodadoktori” pályája csúcsára a száz évvel ezelőtt született Széchenyi-díjas közgazdász, Liska Tibor. Ha az ő szemüvegével nézünk rá a magyar gazdaság jelenlegi állapotára, elborzasztó a kép.
Havi 800 ezer forinthoz közelítő adómentes pluszpénzt kínálnak a német nyugdíjasoknak, ha visszamennek dolgozni
A nyugdíjasokat próbálják a munkaerőpiacon tartani, hogy kirángassák Németországot a recesszióból.
13 órás munkanapot vezethetnek be Görögországban
Az EU első államaként vezethet be Görögország 13 órás munkanapot, egy héten 48 órát lehet dolgozni, ha elfogadják a törvénytervezetet.
Surányi György: Ha a jelenlegi kormány megy tovább, akkor megszorítások várhatók
A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint három éve is megszorítások voltak, csak nem így hívták őket. Kormányváltás esetén szerinte sokat lehetne spórolni a nemzeti konzultáción és a közmédián.
Majdnem világrekord az élelmiszerek magyarországi drágulása
Az élelmiszerek inflációja a világ szinte minden országában magasabb volt, mint az általános infláció. Az élelmiszerek Törökországot leszámítva Magyarországon drágultak a legnagyobbat 2019 óta, az infláció és az élelmiszer-infláció közti olló pedig csak Kolumbiában nyílt nagyobbra.
Magyarországon szenved az ipar, az EU nagy részén már elkezdett talpra állni
A német ipari termelés növekedése biztató, a nekik beszállító magyar cégeken keresztül felhúzhatják a hazai termelést is. Csak közben vállalataink többsége most nem tud fejleszteni, sokuk fenntartási jellegű beruházásokat sem vitt véghez, ezért a GKI szerint az év végéig legfeljebb az ipari csökkenés állhat meg, növekedés majd jövőre jöhet.
Fellángol a vámháború, Trump 100 százalékos vámot vet ki Kínára
November 1-jétől pedig exportkorlátozásokat is bevezetnek.
Nagy Márton megint mellélőtt, Magyarország maradt a bóvli peremén
Az S&P nemzetközi hitelminősítő változatlanul tartotta Magyarország adósbesorolását a befektetésre ajánlott kategória legalján, a leminősítésre utaló negatív kilátással. A döntés megfelelt a minősítő tavaszi iránymutatásának és a várakozásoknak. A gazdasági minisztérium tavasszal még pozitív fordulatot várt mostanra, ez elmaradt.
„Kína rendkívül ellenségessé vált” – Trump lemondta a kínai elnökkel tervezett találkozóját
Az amerikai elnök azt kifogásolja, hogy a kínai kormány exportkorlátozást kíván bevezetni minden, ritkaföldfémet érintő kitermelésre.
Váratlan helyről kapott erős kritikát a magyar kormány
A drágulás miatt szépen fúvódik a folyó áras GDP, így elérhető lehet a kormány – megemelt – GDP-arányos hiánycélja. A 4,7 ezer milliárdos – megemelt – hiánycél tartása inkább valószínűtlen. Gyenge lábakon állnak az adóbevételek – kivéve a különadókat, amelyekből fél év alatt ezer milliárd forint folyt be, a GDP 2,5 százaléka. Választási költekezés indult, be nem tervezett kiadásokkal. Az uniós limitek betartását a háborús költekezés miatti mentesség segíti. A Költségvetési Tanács nehezményezi, hogy a valóságot nem vezetik át a költségvetésen.
„Ne legyünk naivak, a hitelminősítők is tudják, hogy megy ez” – nem olyan látványos, de költséges osztogatással készül a választásra a kormány
Péntek este érkezik az első őszi értékelés a magyar gazdaságról a nagy hitelminősítők részéről. Az értékelés azonban csak az egyik gondja a kormánynak, hiszen rosszul áll a Fidesz a közvélemény-kutatásokban. Logikus lépés lenne a pénzszórás, de 2021–2022-vel ellentétben most nem nagyon van mit elosztogatni. Piaci elemzőket kérdeztünk arról, mekkora a mozgástér.
IMF-vezér: A világgazdaságban normává vált a bizonytalanság
Krisztalina Georgieva a Nemzetközi Valutaalap jövő héten esedékes éves közgyűlése előtt nyilatkozott.
Kopint-Tárki: Repülőrajt helyett csak szimbolikus gazdasági növekedés lesz idén
A hazai össztermék csupán 0,4 százalékkal nő, az árrésstopos elfojtási törekvések ellenére 4,7 százalékos lehet az éves infláció, és az Alaptörvényben előírt mérséklődés helyett tovább duzzadhat az államadósság – vélik a Kopint-Tárki kutatói.
„Ne gazdagítsa a hálózatot” – molinót raktak ki Őrsi Gergelyék, mert az MNB-hez köthető cég több százmillióval tartozik a kerületnek
A II. kerület szerint 226 millió forinttal tartozik a Marczibányi téri sportcentrum bérlője, a cég az MNB alapítványához köthető.
Több, mint 300 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya szeptemberben
3328 milliárd forintnál jár az éves hiány, az NGM igyekszik nyugtatni a hitelminősítők döntése előtt, hogy stabil a helyzet.
Az erős forint már segít, de így is árstabilitási gondokkal küzd az ország – így értékelik az elemzők az új inflációs számot
Közel van a szeptemberi infláció ahhoz, amit várni lehetett, az év végén jöhet némi lassulás, de nagy kérdés az, hogy a választás előtti osztogatás hogyan löki meg az árakat.