15 milliárd forintot adott a kormány kórházfelújításokra
A kormány „az Egészséges Budapest Programban érintett állami fenntartású, közfinanszírozott kórházak fertőtlenítési célú felújításával kapcsolatos” program II. üteméről döntött.
A kormány „az Egészséges Budapest Programban érintett állami fenntartású, közfinanszírozott kórházak fertőtlenítési célú felújításával kapcsolatos” program II. üteméről döntött.
A kormány egy bűnszervezethez hasonlít, az ország fuldoklik a korrupcióban, rémes az egészségügy, alig van szociális biztonság - ezeket az állításokat olvashattuk 2010-ben a kormányzásra készülő Fidesz választási, majd kormányprogramjában. A 49 oldalas kiadványban, amelynek a szerzői között ott volt Lázár János, Matolcsy György és Navracsics Tibor is, jó pár ígéret szerepelt, ezeket vettük most végig, hogy megnézzük, mi az, amiben a Fidesz az elmúlt tizenegy és fél évben következetes volt, és milyen ötleteit engedte inkább el. Most induló sorozatunkban a Fidesz-kormány gazdaságpolitikáját, a NER gazdasági hátországának kialakítását mutatjuk be.
A világ első számú jegybankjainak vezetői vitáztak erről.
A választásokon győztes szociáldemokraták a zöldekkel és a liberálisokkal alakíthatnak kormányt. Csakhogy a zöldek és a liberálisok igen eltérően ítélik meg a klímaváltozás elleni harcot.
Optimális esetben jövő év közepére kivezetnék a gazdaságélénkítő programot az USA-ban, de ha a növekedés nem úgy alakul, még lassítják a leállítást. Az biztos, hogy még idén döntenek róla.
Ezt jósolja legalábbis az OECD, amely a G20 államok perspektíváit vizsgálta meg. Az infláció egyik legfőbb oka az, hogy a világgazdaság gyorsan indult újra, és emiatt áruhiány alakult ki sok területen.
28400 milliárd dollárban határozta meg a washingtoni kongresszus az államadósság plafonját, de Joe Biden amerikai elnök olyan ütemben zúdítja a pénzt a piacokra, hogy hamarosan megközelíthetik ezt a szintet. Janet Yellen pénzügyminiszter a Wall Street Journalben fordult a kongresszushoz és a közvéleményhez.
Van, aki működési zavaroktól tart, más csak vállat von a helyi iparűzési adó megfelezésének esetleges meghosszabbítása esetén, amelyről pénteken beszélt Parragh László kamarai elnök. A magát egyre több területen kompetensnek érző elnök az adónem teljes átalakítására vonatkozó felvetésével kapcsolatban már ellenzéki és kormánypárti városvezetők is egyetértenek, mert a probléma valós, de szerintük az arra adott javaslat pontatlan, és az önkormányzati feladatok és finanszírozás ismeretének hiányáról tanúskodik.
Az MKIK-elnök szerint igazságtalan a rendszer, a helyi iparűzési adó megfelezése pedig „pozitív tapasztalatokat” hozott.
Mit köszönhet egymásnak a magyar kormány és a német tőke? Ezt a kérdést is körbejárta az e heti HVG, amely a hamarosan leköszönő Angela Merkel német kancellárként eltöltött másfél évtizedét elemzi.
A nyugdíjasok, gyereket nevelők vagy várók, közmunkások, illetve azok, akiknek csökkent a jövedelme, maradhatnak csak a hitelmoratóriumban novembertől, ők is akkor, ha ezt kérik a bankjuktól – közölte a pénzügyminiszter.
Komoly feladat vár az EKB vezetőire, a döntést csütörtökön ismerhetjük meg.
A nemzeti konzultációban részt vevők több mint 90 százaléka támogatta a hitelmoratórium meghosszabbítását.
Szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint, hogy a versenyképesség záloga az olcsó munkaerő.
A Nagy-Britanniát sújtó milkshake- és csirkehiány csak a kezdet, az üzleti élet szereplői a vízumszabályok liberalizálást követelik az egyre komolyabbá váló munkaerőhiány enyhítésére és a karácsonyi szezon megmentésére. A teljessé vált Brexit nem csak „gyermekbetegségeket” okoz, a szakértők szerint az igazi következmények 15 év múlva látszanak majd.
Egy cikkre reagált a jegybank elnöke.
1,2-ről 1,5 százalékosra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot – kétségkívül ez volt a hét egyik legfontosabb gazdasági híre. De milyen hatással lehet egy ilyen döntés a mindennapi életünkre?
Addig folytathatja az MNB a kamatemelést, amíg nem tér vissza az infláció a 4 százalék alatti toleranciasávba, ez azonban valószínűleg csak 2022 elején történhet meg – mondta a jegybank alelnöke az újabb alapkamat-emelés után.
A Fidesz-kormány elszalasztott lehetőségeiről ír ezen a héten a Magyar Nemzet internetes oldalán a jegybankelnök.
Ennyivel csökkenti a személyi juttatásokra és azok járulékaira fordítható összeget a kormány egy határozattal. További félmilliárddal kevesebbet költhet dologi kiadásokra is a statisztikai hivatal.