Ami gazdaság, az újraindítódik, ami egészség, az járványvédekeződik. Az egészségüggyel kapcsolatos kiadások valóban jelentősen nőnek. A 2022-es költségvetésben a kormány 3,2 ezer milliárd forintos hiánnyal számol, és 5 százalék fölötti gazdasági növekedéssel.
A parlament június elején már szavazhat is a büdzséről.
Több nagy rendezvényt és fideszes politikusok által vezetett sportszövetségeket is milliárdokkal támogatnak, és ugyan nem keveset költenek utánpótlásra, nem lehet nyomon követni, az oda szánt pénz hova kerül. Eközben néhány kiadásnál még azt is meghatározzák, hogy a kettővel ezutáni kormány pénzügyminisztere hogyan tervezze majd a 2027-es költségvetést.
Az ÁSZ most kiadott jelentése szerint 2018–2019-ben még minden rendben volt az önkormányzatok költségvetésével. Bár sok pénz elment a 2019-es választásra időzített beruházásokra, ezekre elég fedezetet biztosítottak azok a bevételek, amelyek közül azóta a válság és a kormány elvonásai miatt sok kiesett. Ez pedig növelheti az eladósodás kockázatát.
Jövő év január elsejétől nem kell szja-t fizetni a fiataloknak.
A kormány 2022-re is hatalmas, a GDP 5,9 százalékára rúgó hiányt tervez. A Költségvetési Tanács és a jegybank szerint ekkora deficit indokolatlan, sőt veszélyes lehet, a kormány a féktelen pénzszórással túlfűtheti a gazdaságot.
0,6 százalékos maradt az alapkamat a Monetáris Tanács döntése után.
Máskor novemberben szokott érkezni a nyugdíj-kiegészítés, most viszont már év közben adhat a kormány pluszpénzt, majd valószínűleg az év végén újra. Aki a mediánnyugdíjat kapja, annak havonta kevesebb, mint 800 forinttal nőhet a nyugdíja.
Digitális és zöldpolitikai "forradalmat" ígér a Mario Draghi közgazdász miniszterelnök vezetésével összeállított több mint kétszáz milliárd eurós gazdasági helyreállítási program, amelynek részletei vasárnap kerültek nyilvánosságra.
Nagyjából hatezer milliárd forintot kér a magyar kormány az EU Helyreállítási Alapjából, a válságkezelésre szánt pénzek nagy részét az építőiparban költenék el, de az energetikával és digitális szolgáltatásokkal foglalkozó cégek is készülhetnek a pályázatokra, sőt, egy jelentős vasúti- és HÉV-kocsi-beszerzést is ebből a keretből finanszíroznának. De az orvosok fizetésemelésére is innen jutna pénz. Már ha jók a számok.
Bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című tervezetet, amelyben leírták, mi mindenre szánná a kormány azt a pénzt, amit az EU válságkezelő programjából kap az ország. Átnéztük a listát, mi mindenre menne el a közel hatezer milliárd forint 2021 és 2026 között.
A program lényege, hogy havi 45 ezer forintot adnak azoknak, akik hamarabb elhelyezkednek máshol, hogy lejárna közfoglalkoztatási jogviszonyuk.
Janet Yellen ötlete érzékenyen érintené Magyarországot is.
A Budapest–Belgrád vasúthoz hasonló üzletre készül Kína és Magyarország az egyetemépítés kapcsán is – állítja a Direkt36.
Óránként tízezer forintnyira vagyunk Nyugattól.
Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján mérget erre azért nem vennénk.
Tizenhárom törvényt ír át a kormány egyetlen salátatörvénnyel. Az „egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról” nem épp olyan cím egy törvényjavaslatnak, amitől olvasók tízezrei kapnának a szívükhöz izgalmukban, de a postai szabályozás módosítása, egyházi és sportszövetségi tartozások elengedése és tulajdonjogok átadása is bekerült a 26 oldalas szövegbe.
A károsultak félmillió forintot kapnak, de nem egyhamar.
Míg tavaly úgy zárt 5548 milliárdos államháztartási hiánnyal a kormány, hogy a költségvetési törvény csak 367 milliárdot engedélyezett volna, idén már a törvény is lépést tarthat a dagadó hiánnyal. A törvénymódosításra a tavaszi parlamenti ülésszakban kerülhet sor.
Logikusan azt kell feltételeznem, nincs remény arra, hogy Magyarország a közeli jövőben demokrácia lesz, de a reményt sohasem szabad feladni – mondja Kornai János, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, akinek legutóbbi írásait Töprengések címen a HVG Könyvek adta ki.
