Megállapodtak a G20-ak, mind támogatják a globális minimumadó bevezetését
Vannak még nyitott kérdések, de abban egyetértenek a leggazdagabb országok, hogy nem hagyják tovább kibújni a közterhek viselése alól az óriásvállalatokat.
Vannak még nyitott kérdések, de abban egyetértenek a leggazdagabb országok, hogy nem hagyják tovább kibújni a közterhek viselése alól az óriásvállalatokat.
Magasabb jövedelemadóra számíthatnának az egymillió forint felett keresők, de több jogot kapnának a munkavállalók. A kkv-k adóját békén hagynák, de jönnének a zöld adók és illetékek a szennyezőknek, valamint a nettó 200 ezres minimálbér.
A magát sokadik alkalommal átvertnek gondoló vezető és az "elhagyott barát" összecsapása. Ahogy annak idején Simicskára, immár Matolcsy Györgyre sincs szüksége Orbán Viktornak. Vélemény.
Az MNB kamatemelése jó irány, de késve jött és kevés, az infláció letöréséhez nem elég a jegybank, a kormányra is szükség van, az államadósság magas szintje pedig akkor okozhat bajt, ha rossz célra költik el a pénzt – erről is beszélt Surányi György a HVG-nek adott interjújában.
Távol tartsa-e magát a politikától egy közgazdász? - többek között erről elmélkedik Kornai János. Az alábbiakban a nemzetközileg elismert közgazdász rövidített írását közöljük újra a Töprengések című kiadványból.
Majdnem tíz év után, Matolcsy György vezetése alatt most először készül kamatemelésre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntésben sokan azt látják, hogy a jegybank szembekerült az eddig hasonló módon gondolkodó kormánnyal, egy másik nézőpontból azonban épp hogy hozzájárul a maga eszközével ahhoz, hogy a Fidesz megőrizze népszerűségét a választások előtt. De mi árthat jobban a Fidesznek: a magas infláció vagy a magasabb kamatok?
A jegybankelnök, volt nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány gazdaságpolitikája megugró inflációhoz és az ország elleni pénzügyi támadásokhoz vezet.
Keményítené a magyar álláspontot migráció ügyében a miniszterelnök, a járvány miatt azt javasolná, hogy két évig semmilyen migrációt ne engedjenek. Szerinte a válság alatt a családok vitték a legnagyobb terhet, és a járványban ő is sokat 16 órázott, ami "megeszi az embert".
Kína nem elégszik meg azzal, hogy egy többközpontú világ egyik vezető hatalma legyen. Célja az, hogy a földteke hegemón vezetőjévé váljon. Az alábbiakban Kornai János önmaga erkölcsi felelősségét boncolgató írását közöljük újra a Töprengések című kiadványból.
Közzétette a kormány, melyik város mennyi pénzt kap, hogy az iparűzési adó megfelezését kompenzálják. Debrecen a legnagyobb győztes, Budapest a nagy vesztes.
Ami gazdaság, az újraindítódik, ami egészség, az járványvédekeződik. Az egészségüggyel kapcsolatos kiadások valóban jelentősen nőnek. A 2022-es költségvetésben a kormány 3,2 ezer milliárd forintos hiánnyal számol, és 5 százalék fölötti gazdasági növekedéssel.
A parlament június elején már szavazhat is a büdzséről.
Több nagy rendezvényt és fideszes politikusok által vezetett sportszövetségeket is milliárdokkal támogatnak, és ugyan nem keveset költenek utánpótlásra, nem lehet nyomon követni, az oda szánt pénz hova kerül. Eközben néhány kiadásnál még azt is meghatározzák, hogy a kettővel ezutáni kormány pénzügyminisztere hogyan tervezze majd a 2027-es költségvetést.
Az ÁSZ most kiadott jelentése szerint 2018–2019-ben még minden rendben volt az önkormányzatok költségvetésével. Bár sok pénz elment a 2019-es választásra időzített beruházásokra, ezekre elég fedezetet biztosítottak azok a bevételek, amelyek közül azóta a válság és a kormány elvonásai miatt sok kiesett. Ez pedig növelheti az eladósodás kockázatát.
Jövő év január elsejétől nem kell szja-t fizetni a fiataloknak.
A kormány 2022-re is hatalmas, a GDP 5,9 százalékára rúgó hiányt tervez. A Költségvetési Tanács és a jegybank szerint ekkora deficit indokolatlan, sőt veszélyes lehet, a kormány a féktelen pénzszórással túlfűtheti a gazdaságot.
0,6 százalékos maradt az alapkamat a Monetáris Tanács döntése után.
Máskor novemberben szokott érkezni a nyugdíj-kiegészítés, most viszont már év közben adhat a kormány pluszpénzt, majd valószínűleg az év végén újra. Aki a mediánnyugdíjat kapja, annak havonta kevesebb, mint 800 forinttal nőhet a nyugdíja.
Digitális és zöldpolitikai "forradalmat" ígér a Mario Draghi közgazdász miniszterelnök vezetésével összeállított több mint kétszáz milliárd eurós gazdasági helyreállítási program, amelynek részletei vasárnap kerültek nyilvánosságra.
Nagyjából hatezer milliárd forintot kér a magyar kormány az EU Helyreállítási Alapjából, a válságkezelésre szánt pénzek nagy részét az építőiparban költenék el, de az energetikával és digitális szolgáltatásokkal foglalkozó cégek is készülhetnek a pályázatokra, sőt, egy jelentős vasúti- és HÉV-kocsi-beszerzést is ebből a keretből finanszíroznának. De az orvosok fizetésemelésére is innen jutna pénz. Már ha jók a számok.