Kevés fontosabb esemény lehet egy ország monetáris politikájában, mint amikor megemelik az alapkamatot, ahogy a Magyar Nemzeti Bank is tette ezen a héten, már az egymást követő harmadik hónapban.
Egy ilyen döntés megemel sok törlesztőrészletet, visszafogja viszont az árakat, és sok más módon befolyásolja a gazdaság helyzetét – az, hogy jó hírnek számít-e vagy rossznak, nagyrészt azon múlik, mit tartunk fontosabbnak, az olcsó hitelt, az alacsony inflációt, az erős forintot, a forinthoz képest erősebb eurót, a kormányzati költekezést támogatjuk inkább, vagy a spórolást. Igazságot tenni ebben nem nagyon lehet, összegyűjteni a legfontosabb pontokat, amelyekre nagyban hathat a kamatemelés, annál inkább.
Ahogy az várható volt, 1,2-ről 1,5 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. Az MNB jó előre megígérte, hogy emelés következik, ami nem is meglepő: az infláció csökkent az előző két hónap alapkamat-emeléseinek hatására, de még mindig jóval magasabb, mint amit a jegybank szeretne.