Ránézett az EU a magyar gazdaság állapotára és azt találta, hogy nagyon optimista a kormány

A magyar gazdaság 0,8 százalékkal zsugorodott 2023-ban, de idén 2,4, jövőre pedig 3,6 százalékos bővüléssel lehet számolni - ez áll az Európai Bizottság csütörtökön közzétett téli gazdasági előrejelzésében.

  • EUrologus EUrologus
Ránézett az EU a magyar gazdaság állapotára és azt találta, hogy nagyon optimista a kormány

A tavalyi GDP-csökkenést az elemzők szerint a beruházások és a lakossági fogyasztás visszaesése okozta. Az előrejelzés úgy fogalmaz, hogy a 2023. decemberi 15 százalékos minimálbér-emelés hatására a háztartások jövedelme jelentősen megemelkedett, és a foglalkoztatás is kitartott, decemberben 4,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.

Az EU szerint idén 2,4, jövőre pedig 3,6 százalékos bővüléssel lehet számolni - ehhez érdemes hozzátenni, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 4 százalék körüli növekedést vár. A magyar GDP-növekedés EU-s összevetésben százalékosan magasnak számít, más kérdés, hogy egyrészt az alacsony bázis, azaz, hogy tavaly visszaesett a GDP, másrész nominálisan nem kiugró. Megjegyzik az előrejelzésben, hogy Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra.

Az ország különösen ki van téve az energiaár-változásoknak és az esetleges ellátási zavaroknak, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon korlátozott az import diverzifikációja

- írják. A rekordmagas magyar infláció tavaly decemberre 5,5 százalékra mérséklődött, “a bázishatások, a csökkenő energiaárak és a hazai recesszió miatt”. A csökkenő tendencia a fogyasztási kereslet élénkülése és a magas munkaerőköltség-növekedés miatt várhatóan lassabb ütemben folytatódik. Ennek alapján a számítások szerint 2024-ben az infláció 4,5, 2025-ben pedig 4,1 százalékra csökken. Meg kell említeni, hogy uniós összehasonlításban ezek az inflációs adatok továbbra is kifejezetten magasnak számítanak.

A téli előrejelzés alapján az Európai Unió növekedése a vártnál lassabb ütemben folytatódik. Emiatt módosították az ősszel közzétett várakozásokat, ami azt jelenti, hogy a tavalyi évre 0,5 százalékos bővülést várnak, amelyet 2024-ben 0,9, 2025-ben pedig 1,7 százalékos GDP-növekedés követ.

Az infláció azonban a vártnál gyorsabban lassul, ez a tavalyi évet tekintve 3, idén 2,5, jövőre pedig 2,2 százalékos pénzromlást jelent. Összességében elmondható, hogy bár tavaly elkerülte az EU a technikai recessziót, az EU gazdaságának kilátásai 2024 első negyedévében továbbra is gyengék.

Az előrejelzést számos külső tényező befolyásolja és teszi bizonytalanná. Ide tartozik az elhúzódó orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktus további kiszélesedésének kockázata is. Megemlítik, hogy a Vörös-tenger kereskedelmi zavarai miatti szállítási költségek növekedése várhatóan csak elhanyagolható hatással lesz az inflációra. Ugyanakkor továbbra is veszélyt jelentenek az éghajlati kockázatok és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése. Ami jó hír, hogy az Európai Bizottság várakozásai szerint a külföldi partnerekkel folytatott kereskedelem normalizálódása várható a tavalyi gyenge teljesítmény után és összességben a növekedés üteme 2024 második felétől 2025 végéig stabilizálódik.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.