A tavalyi GDP-csökkenést az elemzők szerint a beruházások és a lakossági fogyasztás visszaesése okozta. Az előrejelzés úgy fogalmaz, hogy a 2023. decemberi 15 százalékos minimálbér-emelés hatására a háztartások jövedelme jelentősen megemelkedett, és a foglalkoztatás is kitartott, decemberben 4,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.
Az EU szerint idén 2,4, jövőre pedig 3,6 százalékos bővüléssel lehet számolni - ehhez érdemes hozzátenni, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 4 százalék körüli növekedést vár. A magyar GDP-növekedés EU-s összevetésben százalékosan magasnak számít, más kérdés, hogy egyrészt az alacsony bázis, azaz, hogy tavaly visszaesett a GDP, másrész nominálisan nem kiugró. Megjegyzik az előrejelzésben, hogy Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra.
Az ország különösen ki van téve az energiaár-változásoknak és az esetleges ellátási zavaroknak, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon korlátozott az import diverzifikációja
- írják. A rekordmagas magyar infláció tavaly decemberre 5,5 százalékra mérséklődött, “a bázishatások, a csökkenő energiaárak és a hazai recesszió miatt”. A csökkenő tendencia a fogyasztási kereslet élénkülése és a magas munkaerőköltség-növekedés miatt várhatóan lassabb ütemben folytatódik. Ennek alapján a számítások szerint 2024-ben az infláció 4,5, 2025-ben pedig 4,1 százalékra csökken. Meg kell említeni, hogy uniós összehasonlításban ezek az inflációs adatok továbbra is kifejezetten magasnak számítanak.
A téli előrejelzés alapján az Európai Unió növekedése a vártnál lassabb ütemben folytatódik. Emiatt módosították az ősszel közzétett várakozásokat, ami azt jelenti, hogy a tavalyi évre 0,5 százalékos bővülést várnak, amelyet 2024-ben 0,9, 2025-ben pedig 1,7 százalékos GDP-növekedés követ.
Az infláció azonban a vártnál gyorsabban lassul, ez a tavalyi évet tekintve 3, idén 2,5, jövőre pedig 2,2 százalékos pénzromlást jelent. Összességében elmondható, hogy bár tavaly elkerülte az EU a technikai recessziót, az EU gazdaságának kilátásai 2024 első negyedévében továbbra is gyengék.
Az előrejelzést számos külső tényező befolyásolja és teszi bizonytalanná. Ide tartozik az elhúzódó orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktus további kiszélesedésének kockázata is. Megemlítik, hogy a Vörös-tenger kereskedelmi zavarai miatti szállítási költségek növekedése várhatóan csak elhanyagolható hatással lesz az inflációra. Ugyanakkor továbbra is veszélyt jelentenek az éghajlati kockázatok és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése. Ami jó hír, hogy az Európai Bizottság várakozásai szerint a külföldi partnerekkel folytatott kereskedelem normalizálódása várható a tavalyi gyenge teljesítmény után és összességben a növekedés üteme 2024 második felétől 2025 végéig stabilizálódik.
