Az új országgyűlési kétharmad és az általa támogatott új kormány megalakulását tagadhatatlanul optimizmus övezi, amit jól jelez a forint árfolyamának erősödése, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok – többségének – szárnyalása, a magyar állampapírok hozamainak – felárának – csökkenése.
Az optimizmusnak táptalajt ad a Tisza Párt programja, amely egyebek mellett az alábbiakat ígéri:
- a befagyasztott uniós támogatások kiolvasztását,
- kiszámítható gazdaságpolitikát,
- a szabad, igazságos piaci verseny feltételeinek megteremtését,
- a gazdaságfejlesztés fókuszának áthelyezését a kis- és közepes vállalkozásokra, azok fokozott támogatását, a nagy iparvállalatok helyett,
- gazdaságpolitikai modellváltást, a magas hozzáadott értékű területek és tevékenységek erősítését, az innováció támogatását,
- jelentős infrastruktúrafejlesztéseket,
- fegyelmezett költségvetési politikát,
- ezzel összefüggésben az euróbevezetés feltételei teljesítését, akár az euró bevezetését,
- adócsökkentéseket,
- számos társadalmi juttatás (pl. a nyugdíjak, családi pótlék) emelését (így a lakosság elkölthető jövedelmének növelését).
Mindez a vállalkozások, a beruházók és a befektetők számára rendkívül vonzó perspektíva. Mondhatni: túl szép, hogy igaz legyen. És ami azt illeti, biztosan túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
Miből és mikor?
Legalábbis rövid távon. Szó se róla, a választási program nem ígéri mindezek azonnali megvalósítását, ugyanakkor nagyrészt homályos azt illetően, hogy a különféle átalakításokat a párt milyen menetrend szerint, milyen szerkezetben, milyen egyedi megoldásokkal, milyen ütemezéssel kívánja megvalósítani. Holott – miután az ördög a részletekben lakozik – mindezt fontos volna kívülről is látni.
E tekintetben alapkérdés, hogy a jelenlegi állapotában, a jelenlegi válságos világgazdasági környezetben milyen gazdasági növekedésre számíthat Magyarország. Alapkérdés továbbá, hogy a növekedési kilátásokat az új kormány helyesen méri-e fel, és kész-e, képes-e a kilátásokat megfelelően, hitelesen kommunikálni.
A Fidesz-kormányok legalábbis a koronavírus-pandémia óta ebben egyáltalán nem jeleskedtek, a módszeresen túl optimista előrejelzésekkel a kormányzati gazdaságpolitika végső soron saját hitelességét rombolta, nem mellesleg – bár talán ez volt a cél – nem optimizmust generált, hanem a bizonytalanságot növelte.
Alapkérdés továbbá, hogy a költségvetés pontosan milyen helyzetben van jelenleg – ezt az új kormány majd csak megalakulása után, az átadás-átvétel lezárását követően lesz képes megállapítani. Az idei első negyedévre vonatkozó államháztartási jelentések alapján a helyzet minimum nem rózsás, és ha a Tisza Párt alkotta új kormány komolyan gondolja a ragaszkodást a fiskális fegyelemhez, az eurócsatlakozás feltételeinek teljesítését, akkor a költségvetési mozgástér a belátható jövőben szűkösnek ígérkezik.
E szűkös keretek közt kell majd az új kormánynak megvalósítania adócsökkentések bevezetése mellett gazdaságösztönzési programját is. Utóbbira részben fedezetet nyújthatnak az uniós támogatások, illetve a létező állami források átstrukturálása.
Nagy Márton a gazdasági bizottság meghallgatásán 2025. november 25-én
Veres Viktor
Hogyan és mikor?
Egyszerűbb a helyzet a jogszabályi, szabályozói környezet kapcsán. Az országgyűlési kétharmad birtokában vagy akár a veszélyhelyzeti felhatalmazás birtokában a Tisza Párt szinte bármit gyakorlatilag pillanatok alatt átalakíthat. Minden bizonnyal lesznek is jelentős változások rögtön az új Országgyűlés alakuló ülése után.
De – ha a Tisza tartja magát a kiszámíthatóságról tett ígéretéhez – ezek az átalakítások is inkább fokozatosak lesznek, előre kommunikáltak, a hatályba lépésük előtt jóval kodifikáltak, hogy az érintetteknek legyen elég idejük a felkészülésre. Amelyek biztosan nem csak pozitívak lesznek, a létező gazdaságtámogatási, gazdaságfejlesztési struktúrák és csatornák átalakításának szükségképpen kell, hogy legyenek vesztesei.
A fenti témákról is szó lesz a HVG New World Talks konferenciáján május 14-én szakértők, döntéshozók és gazdasági szereplők előadásában. A konferencián előad mások mellett Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet igazgatója; Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese; Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere.
