Orbán Viktor miniszterelnök szerint júliusban már tényleg elkezdődött a repülőrajt, de legfeljebb a választási osztogatásban, a gazdaság ugyanis a harmadik negyedévben is stagnált a második negyedévhez képest. Éves alapon 0,6 százalék volt a növekedés. Az első három negyedévben összesen 0,2 százalékkal nőtt Magyarország GDP-je éves alapon.
A brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő szervezet szerint a GDP a kilépés miatt hosszú távon nagyjából 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál, amit a gazdaság az EU teljes jogú tagjaként ebben az időtávlatban előállíthatott volna.
A statisztikai hivatal közzétette a részletes adatokat, az augusztus pocsék volt az iparban. Az akkugyártás zsugorodása a jelek szerint még mindig nem érte el a mélypontot. Orbán Viktor szerint a repülőrajt júliusban elkezdődött.
A drágulás miatt szépen fúvódik a folyó áras GDP, így elérhető lehet a kormány – megemelt – GDP-arányos hiánycélja. A 4,7 ezer milliárdos – megemelt – hiánycél tartása inkább valószínűtlen. Gyenge lábakon állnak az adóbevételek – kivéve a különadókat, amelyekből fél év alatt ezer milliárd forint folyt be, a GDP 2,5 százaléka. Választási költekezés indult, be nem tervezett kiadásokkal. Az uniós limitek betartását a háborús költekezés miatti mentesség segíti. A Költségvetési Tanács nehezményezi, hogy a valóságot nem vezetik át a költségvetésen.
A hazai össztermék csupán 0,4 százalékkal nő, az árrésstopos elfojtási törekvések ellenére 4,7 százalékos lehet az éves infláció, és az Alaptörvényben előírt mérséklődés helyett tovább duzzadhat az államadósság – vélik a Kopint-Tárki kutatói.
A tavalyi adatokat is rontotta a KSH, de a tavalyelőttieket még jobban, így egy kicsivel nagyobb növekedés jött ki.
A jövő évi gazdasági növekedésről szóló előrejelzésükben már bizakodóbbak, mint voltak nyár elején.
Az állam az osztogatások és az államadósság magas finanszírozási igénye miatt fogja vissza beruházásait, a vállalkozások beruházásai a bizonytalan környezet, stagnáló gazdaság, magas kamatok miatt kritikusan alacsony szinten állnak, és a lakossági beruházásoktól sem várható csoda.
45 ezer munkahely és 2,2 milliárd font hozzáadott értéket tett hozzá a YouTube-videók gyártása a brit gazdasághoz.
Külföldről kell importálni olyan szakembereket, akik értenek a mesterséges intelligenciához (MI), mert itthon nincs elég belőlük ahhoz, hogy felkészítsék az érintetteket a változásokra. A kormány frissített MI-stratégiája felér egy beismeréssel, hogy a magyar iskolákban nyújtott tudás megérett a kukázásra.
Bár a mozgástér elismerten szűk, a kormány olyan vehemenciával költekezik, mintha ennek semmiféle akadálya nem lenne. A közgazdasági szakma csúcstalálkozóján a stagflációs veszélyekre is felhívták a figyelmet.
Rontott az Erste az előrejelzésén, erre az évre 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak az elemzői, és úgy számolnak, hogy jövőre már beindulhat a gazdaság. Az infláció viszont éves átlagban még jövőre is 4 százalék fölött marad, főleg ha nagy lesz az osztogatás a következő hónapokban. Október 10-én jön az egyik legfontosabb hitelminősítői értékelés, az azt követő napokban lesz majd érdemes figyelni, bejelent-e valami újabb pénzszórást a kormány.
Lefelé módosította éves növekedési előrejelzését az ING és az Erste is a friss GDP-adat nyomán. Utóbbi borúlátóbb.
A szolgáltató szektor megmentette a gazdaságot, legalább annyira, hogy nulla fölötti GDP-növekedést mért a KSH. Az ipar nagyon csúnyán visszaesett április és június között is, a mezőgazdaságot pedig elintézte az aszály.
A jövő évre előirányzott 13 százalékos minimálbér-emelést újra kell tárgyalni, mert nincs gazdasági növekedés, az infláció viszont magas. Az államtitkár szerint Brüsszel a hibás, illetve az augusztusi vámmegállapodás.
A szakminisztérium számtalan magyarázattal szolgált már arra, miért nem akar sikerülni az a bizonyos gazdasági repülőrajt. Kicsit olyan, mint egy futballedző egy vesztes meccs után. Litkai Gergely a DumaFüred közönségének össze is gyűjtötte, mi a baj a gazdasággal és milyen okok lehetnek a háttérben. Lehet, hogy a számok miatt nem jók a számok? Vagy egy karácsonyi bulin végzetes baleset érthette a KSH egyik szerverét? És a bónusz kérdés: ha baj van, miért ekkora az ünnepi tűzijáték?
A lap tudósítója megkérdezte Győrffy Dórát, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorát, aki szerint itt már gyakorlatilag stagflációról kell beszélni.
Még a kínai tőkebeáramlás sem tűnik elégnek, hogy felpörögjön a gazdaság. Megnézték, hogyan alakul a külföldi működőtőke-állomány a GDP arányában. Hiába a sikerkommunikáció, nem mutatnak jól a számok.
Az Európai Unió gazdasága növekszik, de Magyarország számára rossz hír, hogy két fontos partnerünk, Ausztria és Németország is gyengélkedik.
