A GDP 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ám csak 0,7 százalékkal az előző negyedévhez képest – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első becslésében közölt számokat. A GDP a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal nagyobb volt a járvány előtti 2019. III. negyedévinél.

A harmadik negyedéves adat kellemetlen meglepetést okozott, ugyanis negyedéves alapon a mostani a legkisebb növekedés azóta, hogy elkezdtünk kijönni a válságból. 2020 harmadik negyedévét pedig erősen befolyásolták a járvány miatt bevezetett korlátozások, így azokhoz csak korlátozottan van értelme hasonlítani a jelenlegi számokat.

A második becslésben a KSH azt is közzétette, hogy melyik nemzetgazdasági ág mennyiben járult hozzá a harmadik negyedéves növekedéshez. Ahogy azt a havi adatokból sejteni lehetett, az ipar (és azon belül elsősorban a járműgyártás) visszafogott teljesítménye miatt volt csalódást keltő a negyedéves növekedés. Ugyanakkor a szolgáltatások erősen húzták a növekedést.

A harmadik negyedévi, 6,1 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,8, az építőipar 1,0, az ipar mindössze 0,5 százalékponttal járult hozzá.

A szolgáltatásokon belül leginkább (0,8 százalékponttal) a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t.

Az ipar teljesítménye 2,5, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés, illetve a fémfeldolgozási termék gyártásának növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 20,1 százalékkal bővült, a mezőgazdaságé 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 6,8 százalékkal lett nagyobb. Egy korábbi elemzésünkben azonban megmutattuk, hogy ennek a hátterében – az alacsony bázison túl – leginkább az árak emelkedése áll.

Az ajándékok drágulása csak az egyik gond lesz a karácsonyi szezon előtt

Egyre nehezebb a rosszabbul fizető állásokban megtartani a dolgozókat, a boltokból sokakat át- vagy visszacsábítanak a vendéglátásba, eközben pedig globális áruhiánnyal is meg kell küzdeni, és nem mellékesen a szolgáltató szektor árai is sokkal jobban nőnek, mint ahogyan az évnek ebben a szakaszában szoktak - így várja a magyar gazdaság az év utolsó heteit.

A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (21,6 százalék), az információ, kommunikáció (15,2 százalék), illetve a szállítás, raktározás (12,4 százalék) nemzetgazdasági ágban mérte a KSH. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 8,7 százalékkal nőtt. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 6,5, a kereskedelemé 5,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,3 százalékkal bővült.

A GDP felhasználási oldalán számos meglepetés látható – írja elemzésében Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. A szolgáltatások élénkülése ellenére a háztartások tényleges fogyasztása bár növekedett, annak mértéke jelentősen lassult. Csupán 0,6 százalékkal nőtt a háztartások fogyasztása negyedéves bázison, ami az elmúlt hat negyedév leggyengébb teljesítménye. Ezzel szemben a közösségi fogyasztás 2,6 százalékos negyedév/negyedév növekedése komoly húzóerőt képviselt. Ez alapján tehát egyértelműen látszik, hogy

a fogyasztást elsősorban a kormányzati vásárlások húzták, nem pedig a lakossági költekezés.

Az igazán jelentős fékezőerő a nettó export volt, hiszen míg az export teljesítménye 0,8 százalékkal csökkent, addig az import volumene 1,2 százalékkal emelkedett. Aligha meglepő mindez, hiszen az elmúlt hónapokban nyomon követhettük a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg egyenlegének dinamikus romlását.

Mindezek alapján Virovácz Péter szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a Covid új hulláma rendkívüli negatív kockázatot jelent a magyar gazdaságra nézve a következő negyedévekben. A meghatározó ágazatok közül mind az ipar, mind az építőipar tovább küzd a globális ellátási láncok problémakörével, így itt (és az exportban) aligha várhatunk hirtelen feltámadást.

A növekedés egyedüli motorja a szolgáltatások, amely motort egy esetleges újabb lezárási hullám szinte biztosan lefullasztana. Ezek alapján egyre inkább érthetővé válik, hogy miért nem került még sor szigorú védelmi intézkedések bevezetésére.

Szintén egyértelművé vált, hogy az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben zajló kormányzati költekezés hiányában a magyar gazdasági növekedés jelentősen fékeződne.