#globális felmelegedés

Elfogadták a Glasgow-i klímaegyezményt, aki sokat várt, csalódott lesz

Volt, aki nagy elvárásokkal várta a Glasgow-i klímacsúcs végét, mások emelni igyekeztek a tétet, de úgy tűnik, ezeknek nem felelt meg az ENSZ 26. klímakonferenciája. Megkötöttek néhány ígéretes megállapodást, de a kibocsátás-csökkentési vállalások szerények maradtak, és a záróegyezményt is felpuhították.


Péntekre felpuhult a glasgow-i klímacsúcsot záró egyezmény tervezete

A glasgow-i záróegyezmény-tervezet újdonsága, hogy belekerült a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése, de az erre vonatkozó felszólításból kérés lett, és úgy tűnik, hagynak lehetőséget az alternatív értelmezésre a nagy termelők számára. Az ENSZ-főtitkár szerint lélelgeztetőgépre került a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés.


Megfúrják az Antarktiszt, egy kilométer mélyre mennek le

Új-zélandi kutatók 1 kilométer mély lyukat fognak fúrni az Antarktiszon, a Ross-selfjégen át, hogy kiderítsék, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése segíthet-e elkerülni a kontinensen lévő jég katasztrofális mértékű olvadását.



Magyarország kényelmesen hátradől Glasgowban, pedig többre lenne hivatott a klímaharcban

Néhány, Áder János államfő által a hét elején bedobott, jól hangzó aduval már letudta bejelentéseit Magyarország a Glasgow-i klímacsúcson. Többre a COP26 kapcsán nem is igazán számíthatunk, de valójában túl alacsonyra tettük az első (2030-as) lécet a klímaharcban. Így bár előrelépés, hogy törvénybe foglaltuk a 2050-es klímasemlegességet, erőlködés lehet a vége. Botár Alexát a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjét faggattuk arról, mit várhatunk Magyarországtól a klímacsúcson.






Fejezze most már be a vitát, a tudósok 99,9%-a szerint az ember okozta a klímaváltozást

Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű – állítják a Cornell Egyetem tudósai, akik közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt néztek át. A szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz.








Nincs ésszerű magyarázat arra, miért mondunk le a szélenergiáról

Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.