Pár évtized és csak importburgonya kerülhet a bográcsokba (és a választások előtt osztogatott zsákokba), mert a hazai éghajlat alkalmatlanná válik a burgonyatermesztésre. Sőt, sok helyen már most is az, és csak hűtőöntözés mellett terem krumpli.
Egyetlen olyan mutatót sem tudott idézni a globális klímavédelem helyzetét elemző jelentés, ami megfelelő ütemben javulna ahhoz, hogy teljesüljenek az idén tíz éves Párizsi klímaegyezményben kitűzött célok. Túl sok szenet használunk még az áramtermeléshez, túl sok erdőt pusztítunk el, túl sok pénzzel támogatjuk a fosszilis energiahordozók használatát.
Szakértők szerint olyan extrém mértékű globális változásra lenne szükség a klímapolitikában ahhoz, hogy ne omoljanak össze a természeti rendszerek, amire korábban még nem volt példa.
Globálisan. Az Európában mért közel 16 fokos átlaghőmérséklettel a mostani az ötödik legmelegebb szeptember volt.
Európai kutatók arra figyelmeztetnek, ha nem változik meg az amazonasi esőerdővel kapcsolatos felfogás, hamarosan visszafordíthatatlan károkat szenved a terület.
Kanadai kutatók vizsgálata szerint a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés még a legoptimistább forgatókönyv esetén is jelentős károkat okozhat.
A katolikus egyházfő szerint a világ polgárainak nagyobb nyomást kellene gyakorolniuk a politikusokra, mert ebben a kérdésben nincs helye a közönynek és a lemondásnak.
Felvázolták a világ vezetői azokat a stratégiákat, amelyekkel segítenének megfékezni a klímaváltozást.
Folyamatosan olvad egy gleccser Alaszkában, a folyamat során keletkező víz már egy kisebb sziklás hegyet is szigetté alakított.
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Csakhogy hiába jön egyre több napsugárzás, a forrósodó nappalok próbára teszik a napelemeket.
Új felmérés mutat rá, a klímaváltozás miatti hőhullámokat egyre többen érzik a bőrükön és a pénztárcájukon egyaránt. A kormány segítségében pedig egyre kevesebben hisznek.
A felhalmozásalapú hozzáállásnál fontosabb az élmény- és közösségalapú, a pénznél pedig az idő – derül ki a zCast idei őszi évadjának első adásából, amelyben Mező Jánossal, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatójával és Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal beszélget a klímaszorongásról Fait Federika házigazda. Az adásban szóba kerülnek a szorongást kiváltó okok, a világban kibontakozó polikrízis és történelmi gyökerei, az emberiség és a természet közötti fenntarthatatlan kapcsolat, az individualizmus térnyerése. És persze a megoldási lehetőségek: gondolkodásmódunk és boldogságképünk átalakítása. De hogyan is?
A mókusmigrációval azonban meggyűlik a bajuk Angliában az őshonos vörös mókusoknak, akiket az Amerikából behozott szürke mókusok a szigetország nagy részéről már kiszorítottak.
Egész hegyoldalak szakadnak le, a kőlavinák falvakat, túrázókat söpörnek el. Helyszíni jelentésünk az Alpokból és a Karakorumból is hasonló képet mutat. Menekülni csak úgy lehet, ha otthon maradsz.
Szinte tökéletesen találták el a kutatók 30 évvel ezelőtt, hogy 2023-ra milyen mértékben emelkedik majd a tengerek szintje a globális felmelegedés következtében. Ez egyszerre jó és rossz hír.
Sikerült tárolni egy norvégiai cementgyár által termelt szén-dioxidot, méghozzá az Északi-tenger fenekén. Az eredmény azt mutatja, hogy a gyakorlatban is működik az elméleti eljárás.
Amerikai kutatók két olyan technológiát fejlesztettek ki, ami nemcsak olcsóbbá teheti a szén-dioxid leválasztását, de a megújuló energia tárolásában is segíthet.
A NASA és a Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai egy olyan számítógépes modellt dolgoztak ki, ami szimulálta, mi történik, ha a gleccserből olvadó víz bekerül az óceánba. Az eredmény meglepő.
Ez 16-szoros emelkedést jelent a tavalyi adatokhoz képest.
