Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az időjárási feljegyzések kezdete óta – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentéséből, amely pontokba szedve mutatja be, mi minden változott rossz irányba.
Gyorsan gyengül a trópusi erdők szén-dioxid-elnyelő képessége – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport mintegy 300 ezer fa harminc éven át történő figyelemmel kísérése nyomán.
Kevesebb tömény szeszt, ugyanakkor több bort ittak az oroszok, sokkal kevesebben haltak meg alkoholmérgezésben. Az ok abban keresendő, hogy Oroszországban az átlagosnál nyolc fokkal melegebb volt a tél.
Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.
Az emberi tevékenység volt a legjelentősebb befolyásoló tényezője az ázsiai porviharnak kétezer évvel ezelőtt is – állapították meg kínai kutatók, akik a Nature Communications című folyóiratban publikálták eredményeiket.
Egy újabb tömeges korallfehéredés kockázatára figyelmeztetnek az ausztrál Nagy-korallzátony felügyeletéért felelős hatóság szakemberei, miután a zátony több régiójában is a hőstressz jeleit észlelték a virágállatokon.
A szokatlanul meleg óceánvíz miatt csaknem félmillió étikagyló "főtt meg élve" Új-Zéland partjainál. A kutatók szerint a jelenség a klímaváltozással állhat összefüggésben.
A NASA tudósai több mint 400 alkalommal repültek el az Északi-sark felett, hogy megnézzék, hol szivárog a metán a talajból. A helyzet egyáltalán nem jó.
Négyszeresére nőhet az extrémmeleg napok száma az északi féltekén az évszázad végére még akkor is, ha sikerül teljesíteni a párizsi klímaegyezmény céljait – állapította meg egy új tanulmány.
Drámaian csökkent az állszíjas pingvinek száma az Antarktiszon, egyes kolóniákhoz akár 77 százalékkal is kevesebb madár tartozik, mint az 1970-es években végzett utolsó felmérés szerint.
A brazil kutatók is alig hittek a szemüknek, amikor megnézték az Antarktiszhoz tartozó Seymour-szigetén található mérőállomás adatait. A hőmérő egészen pontosan 20,75 Celsius-fokot mutatott.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal adatai szerint 2020 januárjában a globális átlaghőmérséklet 1,14 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot.
Az idei volt a legmelegebb január globálisan és Európában is, ahol 3,1 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az 1981 és 2010 közötti januári átlaghőmérsékleteket. De van olyan térség, ahol ennek közel duplája volt a különbség.
A világ jelenlegi bortermő vidékeinek több mint a fele eltűnhet, ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos lesz, 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén pedig a borvidékek 85 százaléka lesz veszélyben egy új tanulmány szerint.
A párizsi klímaegyezmény gazdasági szempontból is észszerű megállapodás a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) héten bemutatott tanulmánya szerint, amelynek készítői arra jutottak, hogy a globális felmelegedés mértékének 2 Celsius-fokban való korlátozásakor a legkisebbek a klímaváltozás költségei.