A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A csőre alatt futó vékony fekete csík miatt állszíjasnak nevezett pingvinfaj a Csendes-óceán déli szigeteinek és az Antarktiszi-óceán partjainak lakója, világítórákot eszik. Már ameddig képes túlélni a globális felmelegedés hatásait.
"Amit láttunk, valóban drámai. A tápláléklánc alapvető építőköveivel történik valami. Kevesebb élelem áll rendelkezésre, ezért a pingvinek idővel egyre kevesebben és kevesebben vannak, a kérdés pedig az, hogy így megy-e tovább" – mondta el Steve Forest biológus, természetvédelmi szakértő, aki a Stony Brook-i Egyetem és a Northwestern Egyetem kutatócsoportjával együtt nemrég tért haza egy, a klímaváltozás antarktiszi hatásait vizsgáló expedícióról.
Christian Åslund / Greenpeace
A tudósok a Greenpeace két hajóján, az Esperanzán és az Arctic Sunrise-on utazva január 5. és február 8. között dolgoztak a térségben, ahol kézi eszközökkel és drónokkal mérték fel a károk nagyságát.
Az Elefánt-szigeten, az állszíjas pingvinek egy fontos élőhelyén nagyjából 60 százalékkal csökkent a számuk az 1971-ben végzett utolsó számlálás óta, így ma már kevesebb mint 53 ezer szülőpár tartozik a kolóniához – állapította meg az expedíció. "Noha sok tényező játszhat szerepet, minden bizonyíték, ami a kezünkben van, arra mutat, hogy a klímaváltozás számlájára írható a populáció csökkenése" – magyarázta Heather Lynch, a Stony Brooks ökologusa és evolócióbiológusa.
A Meteorológiai Világszervezet múlt héten közölte, hogy egy antarktiszi kutatóbázison ijesztően magas hőmérsékletet mértek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
