„Ti emlékeztek, hogy a koronavírus előtt egyáltalán miről beszélgettünk?” A közösségi oldalakon több nyelven is nagy karriert futott be a költőinek szánt kérdés, melynek megosztói arra a jelenségre reagáltak, hogy az elmúlt hetekben szinte teljesen eluralta a közbeszédet a koronavírus-járvány. A kérdés szellemes, de egyszerűen megválaszolható: a klímaváltozásról.
Az előzetes számítások szerint 5 százalékkal, de akár még annál is nagyobb mértékben csökkenhet a világon a szén-dioxid-kibocsátás. Örülni azonban egyelőre még korai.
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.
Több napon keresztül mértek szélsőségesen magas maximális és minimális hőmérsékletet az Antarktisz Casey kutatóállomásán. Január közepén 9,2 Celsius-fok is volt.
Ha tovább nő a globális felmelegedést okozó szennyezőanyagok kibocsátása, az évszázad végére az extrém hőség a jelenleginél négyszer több embert fog sújtani, akiknek meg kell majd küzdeniük az extrém páratartalom okozta egészségi problémákkal is – figyelmeztet egy új tanulmány.
A gazdagok a felelősek elsősorban a globális éghajlati krízisért – állapították meg a Leedsi Egyetem kutatói, akik 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat.
A légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának jelentős csökkenését észlelték a világ több városai és régiója felett a koronavírus-járvány miatti intézkedések nyomán.
A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint.
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
A klímaváltozás okozta 90 éve egy grönlandi gleccser drámai mértékű zsugorodását egy új tanulmány szerint, amelynek készítői történelmi fotók és óceáni üledékek elemzése alapján jutottak erre a megállapításra.
A bolygó nagy ökoszisztémái, mint az amazonasi esőerdő és a korallzátonyok, a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemben omolhatnak össze – figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az időjárási feljegyzések kezdete óta – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentéséből, amely pontokba szedve mutatja be, mi minden változott rossz irányba.
Gyorsan gyengül a trópusi erdők szén-dioxid-elnyelő képessége – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport mintegy 300 ezer fa harminc éven át történő figyelemmel kísérése nyomán.
Kevesebb tömény szeszt, ugyanakkor több bort ittak az oroszok, sokkal kevesebben haltak meg alkoholmérgezésben. Az ok abban keresendő, hogy Oroszországban az átlagosnál nyolc fokkal melegebb volt a tél.
Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.