Megszületett az új megállapodás az ENSZ klímakonferenciáján
2035-ig évente 300 milliárd dollárt költenének a világ országai a klímafinanszírozásra. Szakértők szerint az ideális vállalás az évi 1000 milliárd dollár lett volna.
#globális felmelegedés
Heti egy húsmentes nappal is jelentősen csökkenhet a karbonlábnyoma, amiben egy finn alkalmazás is segít
Gyakran dob ki ételeket és szinte minden nap autóval jár dolgozni? Ha ezekre a kérdésekre igen a válasza, akkor lesújtó eredményekre számíthat a finn életmódteszten, de néhány javaslat elfogadásával könnyedén javíthat a szén-dioxid-kibocsátásán. Magyarország egyelőre nem kért az alkalmazásból, de az európai verzió mindenki számára elérhető.
Addig hagyta kezeletlenül az emberiség a globális felmelegedést, hogy terjedni kezdett egy trópusi vírus
Amerikai kutatók szerint egyre súlyosabb problémát jelent a dengue-láz, egy év alatt háromszorosára nőtt az Egyesült Államokban a fertőzöttek száma. A világ más részei sem fogják megúszni a tendenciát.
Ellepték az olajipari lobbisták a klímacsúcsot, de így is sikerült egy fontos megállapodást kötni
Hiába értek el első napon elvi áttörést az ENSZ klímacsúcsán, nagyon gyengén muzsikálunk kibocsátás-csökkentésben. 2024-ben minden korábbinál több szén-dioxid fog a légkörbe kerülni, és még nem látni, mikor fordul a trend. Pláne, hogy a bakui COP29-en résztvevő küldöttségek közül a negyedik legnépesebb csoportot a fosszilisipar képviselői adják, új rekordot állítva fel.
Megvizsgálták az Antarktisz jegét, sokkal előrébb jár a globális felmelegedés, mint eddig gondolták
Az Antarktisz jegébe zárt buborékok alapján sikerült megnézni, milyen lehetett a légkör az 1300–1700-as évek között. Ezek alapján úgy tűnik, hamarabb kezdődött a felmelegedés, mint eddig gondolták a tudósok.
Megépül a világ legnagyobb zöldenergia-erőműve, nagyobb lehet, mint egész Szlovénia
Ausztráliában három évtized alatt építenék meg a Western Green Energy Hub nevű erőművet, ami ha elkészül, majdnem annyi elektromos áramot fog megtermelni egy év alatt, mint amennyi Ausztrália jelenlegi teljes éves áramtermelése.
A magyarok kétharmada hajlandó változtatni az életmódján a klímaváltozás miatt
A magyar válaszadók kilencven százaléka legalább egyszer szenvedett már a szélsőséges időjárás miatt egy friss felmérés szerint.
Nem véletlen, hogy ennyi ember halt meg Valenciában: egyre több lesz a hidegcsepp, és minket sem fognak kímélni
Egy hidegcsepp okozott katasztrófát Spanyolországban az elmúlt hetekben, ráadásul katalizátorként hatott rá a felmelegedő tenger. Lehet, hogy az Ibériai-félsziget messze van, de a hidegcseppek minket sem kímélnek, a legnagyobb dunai árvizeket nekik köszönhetjük.
Gyilkos viharok veszélyére figyelmeztetett a német külügyminiszter az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája előtt
A fejlődő országok és az ipari országok környezetvédelmi szervezeteinek szakértői legkevesebb évi 1 billió dollárt szeretnének az éghajlatváltozás hatásának kivédése érdekében mozgósítani, tízszer annyit, mint a jelenlegi 100 milliárd.
Annyi szén-dioxidot termeltek 2023-ban a gazdagok magánrepülőgépei, mint egy kisebb ország
Egy friss kutatási eredmény alapján 2019 és 2023 között 46 százalékkal nőtt a magánrepülőgépekből származó szén-dioxid-kibocsátás. Még az ENSZ klímakonferenciája is megterhelte a környezetet.
Kizöldülhetnek a gyárak, az ipari a füstből szűri ki a szén-dioxidot egy új norvég fejlesztés
Egy hulladékkezelő cégnél tesztelték először élesben azt az új technológiát, ami extra hő bevonása nélkül képes megkötni az ipari füstben lévő szén-dioxid egy részét.
A magyarok nagy része aggódik a klíma miatt, és a kormány intézkedéseit hiányolja
Egy friss felmérés alapján több forrás kellene a közintézmények klimatizálására, szigetelni kellene az elavult lakóépületeket, továbbá víztározók és csatornák építésére is szükség lenne a magyarok többsége szerint.
Szomorú rekord: soha nem volt olyan sokáig hósapka nélkül a japán Fudzsi-hegy, mint most
Október elején általában már havazni szokott a 3776 méter magas Fudzsi-hegy csúcsánál, ez azonban az idén csak jóval később kezdődött meg.
Megépítik Kalifornia első szén-dioxid-üzemét, 46 millió tonnát vonhat ki a légkörből
Kalifornia első, a légkörből a szén-dioxidot kiszűrő üzeme olyan hatást gyakorolhat, mintha egy éven át 9,2 millió autóval kevesebb járna az utakon. A helyiek szerint azonban a technológia veszélyes.
200 trillió dollárnyi gyémántport lőnének a légkörbe, hogy mérsékeljék a globális felmelegedés hatásait
Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.
Itt az új ENSZ-jelentés: példátlan mértékben kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, hogy elkerülje az emberiség a klímakatasztrófát
Technikailag még lehetséges, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartsa az emberiség a globális felmelegedés mértékét, ám erre egyre kevesebb az esély. A legújabb ENSZ-jelentés a vészharangot kongatja.
Mínusz 98 százalék szén-dioxid: forradalmi változás jöhet a cementgyártásban, és ezzel csak nyerhet az emberiség
Amerikai kutatók egy olyan módszert fejlesztettek ki, ami 98 százalékkal csökkenti a cementgyártás során keletkező szén-dioxidot. Mivel a világon évente több mint 4 milliárd tonna cement készül, a hatása óriási lehet.
Csak most derült ki valami a tulipánfáról, amiben eddig legfeljebb reménykedhetett az emberiség
Lengyel és brit kutatók az egyik legkedveltebb díszfát, a tulipánfát vizsgálva azonosítottak egy új faszerkezetet, amely jelentős szénmegkötő potenciállal rendelkezik, így nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem hozzájárulhat a klímaváltozást előidéző hatások enyhítéséhez.
Megelégelte a klímatotojázást a hazai tudományos élet krémje, 10 pontban rögzítették, mi lenne az alap
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
zCast: A klímacélok elérése nem holmi zöld hóbort, a természettel nem lehet tárgyalni
A kibocsátáscsökkentés lényege, hogy tervezhetően alakítsuk a bolygó ökoszisztémáját, ami pedig a gazdaság és a társadalom működésének az alapja. Ha nem így teszünk, kicsúszik a kezünkből a dolog és a világ összes pénzét elkölthetjük, hogy mérsékeljük a következményeket. A természettel nem lehet tárgyalni – mondja Huszár András, a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely társalapító igazgatója, akivel klímacélokról, ambíciókról, a velük kapcsolatos döntéshozatalról és arról beszéltünk, egy magyar átlagember hogyan vehet részt az ő jövőjét befolyásoló zöld döntésekben.