Bár a DANA nevű hidegcsepp-jelenség visszatérő vendég az Ibériai-félszigeten, az idei évben különösen nagy esőzéseket hozott, ami katasztrófához vezetett Valencia tartományban. Kétszáznál is több halálos áldozatot követelt, hogy nagyon rövid idő alatt több mint 500 milliméter csapadék hullott le, és villámárvizek alakultak ki.

Mi az a hidegcsepp?

Szabó Péter, az ELTE Meteorológia Tanszékének doktorandusz hallgatója, a klímaválság magyarországi hatásait vizsgáló kutatás egyik résztvevője magyarázta el nekünk, hogyan jönnek létre hidegcseppek. Az kell hozzá, hogy a gyors magasban futó áramlás (az ún. jet stream) meggyengüljön és hullámzani kezdjen (ez általában két anticiklon között alakul ki), ettől a hideg légtömeg leválik a sarki frontról, és önálló életre kel egy magasabb légköri szinten, körülbelül 5-6 kilométer magasságban. És már meg is van a hidegcsepp.

Ez instabillá teszi a légkört, mivel nő a különbség a magasban a hideg levegő és a felszíni meleg levegő hőmérséklete között. Ez annál hevesebb esőzésekhez, záporokhoz és zivatarokhoz vezet, minél párásabb légrétegekkel találkozunk a felszínen. Amikor a felszínen megszűnik a meleg levegő utánpótlása, azaz alul is hideg lesz, a hidegcsepp is megszűnik.

De ez napokba telhet, miközben csak szakad és szakad az eső.

Nem kell Spanyolországba menni érte

Rossz hír, hogy hidegcseppek máshol is kialakulhatnak, ugyanakkor kétségtelenül a Földközi-tengernél okozzák a legsúlyosabb katasztrófákat. A mediterrán térség melegebb, párásabb időjárása kedvezőbb feltételeket biztosít az ilyen típusú heves esőzésekhez, mint Közép-Európa kissé hűvösebb, tenger nélküli időjárása. A szakember szerint a magyarországi hidegcseppek a fentiek miatt általában nem járnak olyan szélsőséges áradásokkal, mint a Földközi-tenger környékén, ám akár a nagyobb vízfolyásokon is árvizeket tudnak okozni, különösen a dombos vagy hegyvidéki régiók vízgyűjtő területein, telített talaj esetén.

De nem kell, hogy pont Magyarország felett alakuljon ki hidegcsepp ahhoz, hogy veszélyhelyzet legyen.

A rekorder 2013. júniusi dunai árvíz egyik oka szintén egy hidegcsepp volt, amely több napon át nagy mennyiségű csapadékot okozott a Duna vízgyűjtő területén.

Szabó szerint ez minimális mozgással gyakorlatilag egy helyben állt, ami az Alpok torlasztó hatása miatt tovább fokozta az árvíz kockázatát.

Szabó Péter klímaszakértő

Szabó Péter

Idén szeptemberben a Boris ciklon is hasonló jelenségnek bizonyult. Egy hidegfront után egy sekély ciklon lefűződött a sarki jetről, amely meleg, nedves levegőt talált a térségünkben, és így táplálta azt, aminek az eredménye bőséges csapadék lett. A szakember szerint a veszteglő ciklon napokon át a térségben adta az esőt a blokkoló anticiklonok miatt, és jelentős árhullámokat idézett elő. A legnagyobb ötnapos csapadékmennyiséget produkálta ugyan a Felső-Duna vízgyűjtőn, de több tényezőnek köszönhetően nem lett az évszázad árvize a Dunán.

A klímaváltozás

Szabó szerint a klímaváltozás hatására Közép-Európában is gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak a hidegcseppek. „Egyrészt a melegedő légkör több nedvességet képes megtartani (ha tudni szeretnénk: Celsius-fokonként 7 százaléknyit), ami azt jelenti, hogy a csapadék intenzívebbé válik. Másrészt a futóáramlás is egyre hullámosabbá válik, mivel a sarkkörök területe jobban melegszik, ezért a hideg sarkvidéki és a meleg trópusokhoz közeli hőmérséklet különbsége is csökken. Ez pedig lehetővé teszi a hideg légtömegek leválását, a hidegcseppek kialakulását” – mondta a szakember.

Ezek az időjárási rendszerek a jövőben lassabbak lehetnek, hosszabb ideig elhúzódhatnak, ami nagyobb csapadékmennyiséget jelenthet rövid idő alatt egy kisebb területen – magyarázta a szakember. Ez Közép-Európa vízgyűjtő területein és folyórendszerein fokozott árvízi kockázatot is jelent, ami az elárasztások, infrastrukturális vagy akár emberéletben bekövetkező károk növekedését vonhatja maga után. De már az idei őszi csapadékesemények is rámutattak arra, hogy nem játék a hidegcsepp vagy épp a klímaváltozás – mondta Szabó Péter.

A halálos egy fok

A DANA idei tombolását is a klímaváltozással hozzák kapcsolatba a szakértők. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a Földközi-tenger hőmérsékletének emelkedése, valamint a melegebb és nedvesebb légköri viszonyok hozzájárulnak a gyakoribb szélsőséges időjárás kialakulásához. A Live Science szerint az idei DANA-jelenség kialakulásakor 22 fokos volt a Földközi-tenger vize Valencia környékén. Ez egy fokkal magasabb, mint ami ilyenkor megszokott, azonban már ez is elegendő volt ahhoz, hogy katalizátorként működjön a kialakuló viharrendszer számára. Az egyfokos különbség kicsinek tűnhet, de elegendő ahhoz, hogy extra energiával lássa el, ráadásul idén szokatlanul sokáig érezteti a hatását, ami szintén a klímaváltozás számlájára írható.

Tűzoltók holttestek után kutatnak a Valencia régióban található Alfafar városában

AFP / Manaure Quintero

Jorge Olcina, az Alicantei Egyetem Klimatológiai Laboratóriumának igazgatója arról beszélt a Live Science-nek, az elmúlt negyven évben a Földközi-tenger átlaghőmérséklete 1,5 fokkal emelkedett, 2020 óta az Ibériai-félszigeten a nyarak hihetetlenül forrók, idén pedig a tengerfelszín hőmérséklete meghaladta a 29 fokot. Emiatt a jelenség kezdete is kitolódott. Korábban szeptemberben, vagy október elején érkezett a DANA, most viszont október végén és pusztítóbb volt, mint valaha az évszázadban.