Különös, bár logikus jelenségre figyeltek fel a Melbourne-i Egyetem kutatói, miközben vizsgálataikkal megerősítették, hogy a globális felszíni levegő átlagos hőmérséklete emelkedik a folyamatos üvegházhatású gázok kibocsátása miatt.

Azt is észrevették, hogy a felmelegedés gyorsulása nem egyenletes: azokban a régiókban, amelyek a huszadik század végén tiszta levegőre vonatkozó törvényeket vezettek be, illetve az északi-sarkkörön belüli és körüli régiókban az idők során egyre nagyobb felmelegedési trendek tapasztalhatók. Az olyan sűrűn lakott területek, ahol nagy szegénységben, alacsony gazdasági életszínvonalon, rossz egészségi állapotban élnek (ilyen pl. Kairó és Mumbai), lassabban melegszenek fel, mint Európa és Észak-Amerika városi központjai. A magyarázat egyszerű: az erősen szennyezett városok levegőjében lebegő nagy mennyiségű, folyékony és/vagy szilárd részecskéket tartalmazó aeroszolok közvetve és közvetlenül szórják a beérkező napsugárzást, és legalábbis rövid távon hűsítő hatásuk van (a jelenséget aeroszolos maszkolásnak/elfedésnek nevezik a szakemberek).

A globális átlagos földfelszíni hőmérséklet (GMLST) trendje és regionális trendjei különböző mintavételi időszakokban

Geophysical Research Letters

Ez akár még jól is hangozhatna, azonban a tanulmány szerzői szerint mindezt egyáltalán nem szabad jó jelnek venni. Egyrészt a helyi aeroszol-kibocsátás hatása átmeneti, másrészt ahogy ezeken a helyeken áttérnek a tiszta energia alternatívákra, az aeroszol-kibocsátás gyors csökkentése az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyidejű csökkenése nélkül a világ legsebezhetőbb embereinek nagy részét tenné ki a felmelegedés hirtelen felgyorsulásának. Ez növelné az intenzívebb és gyakoribb szélsőséges hőhatásoknak való kitettséget a rendkívül veszélyeztetett populációk esetében – írják a kutatók.

Jó példa erre Kína, ahol az ottani kormány elkezdte kibocsátás-csökkentő technológiákkal felszerelni a széntüzelésű erőműveket, hogy megakadályozza a korom kijutását a létesítményből. Az ilyen intézkedések természetesen jót tesznek a levegő minőségének, ezzel együtt az emberek egészségének, viszont hozzájárulnak ahhoz, hogy a több napfény miatt nagyobb legyen a felmelegedés. A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy eredményeiknek ösztönözniük kell a „célzott éghajlati alkalmazkodási stratégiákat”, amelyek a világ legszegényebb városi közösségeit célozzák.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.