Egy évtized kellett, hogy egy földrajzi hely önazonossága és identitása felsőbbrendűséget élvezzen az emberekéhez képest, alkotmányos alapjoggá váljon. A „menekültválság” nemcsak geopolitikai, gazdasági, integrációs szociálpolitikából vizsgáztatta az országot, hanem emberségből is. Az eredmény: már nem csupán azok nem találják a helyüket, akik a kerítésen kívül várakoznak, de azok sem, akik ide születtek.
Rajkán a tömeges spekulatív és beruházási célú ingatlanvásárlások megakadályozásával magyarázták, hogy miért korlátozzák, ki vehet ingatlant a településen.
Egyre több településen kötik feltételekhez a beköltözést, mióta a helyi önazonosság védelméről szóló törvény ezt lehetővé teszi.
De aki megfelel minden előírásnak, azt is személyes interjún faggatják ki a Pest megyei városban.
Eddig 12 település hozott rendeletet a helyi önazonosság védelmében, azonban mindössze egy olyan van, ahol a lakosságszám változása alapján ez indokolt lehet – és ott sem ez a probléma.
A miniszter szerint semmilyen diszkrimináció nem lesz, ha pedig mégis törvénytelen rendeletet alkot egy önkormányzat, akkor azt meg lehet támadni.
Csak pár hétig volt érvényben a szabályozás a borsodi településen, mert a képviselő-testület augusztus elsejével vissza is vonta saját rendeletét. Úgy tűnik, nem sikerült a törvényeknek megfelelő szabályt hoznia elsőre az önkormányzatnak.
Ha sikerül a kormányváltás, nem ez lesz az egyedüli törvény, amit visszavonnának, jelentette ki a Tisza Párt elnöke.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott önkormányzati rendeletek, van, ahol a büntetett előéletűeket tiltják (tiltanák) ki, máshol középfokú végzettséget várnak el.
A polgármester szerint a cél az, hogy a város határain kívül tartsák azokat, „akik korábban már bizonyították, hogy nem tudnak közösségben élni”.
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
Az országban elsőként alkotta meg önazonossági rendeletét Mezőkeresztes, ebben kizárta a lakosokat az elővásárlási jogból, azzal kizárólag az önkormányzat élhet. A célok között a lakhatási programok indítása és a spekulatív lakásvásárlás visszaszorítása is szerepel az egyébként csökkenő lélekszámú településen.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a helyi önazonosság védelméről szóló törvény részletszabályozását, amely komoly csúszást is előidézhet azokon a településeken, ahol az önkormányzat él az elővásárlási jog biztosításával.
A menekültek, romák, ukránok és más külföldiek lehetnek a célpontjai az „önazonossági” törvénynek, amelyre az emberek többsége szerint semmi szükség nem volt – derült ki a Publicus Intézet kutatásából.
Vannak azonban bizonyos személyek, akik mentesülnek majd a törvény hatálya alól.
A helyi önazonosság védelméről szóló javaslat alapján bármelyik város vagy falu megakadályozhatja, hogy újabb lakosok költözzenek be a településre. Az ingatlan-adásvételek korlátozása azonban értékvesztést okozhat. Ez utóbbi miatt aggódnak a legtöbben. Navracsics Tibor miniszter legújabban bejelentette, hogy valamennyit visszakozhat a kormány, de a részletekkel adós maradt.
