#hitelezés

Milyen hatással lesz az euró bevezetése a hitelekre, bankszámlákra és a megtakarításokra? 

2032. január 1. most először nem csak távoli spekulációnak tűnik az euró magyarországi bevezetéséről szóló vitában. A Portfolio Back to Europe 2026 konferenciáján elhangzottak szerint, ha Magyarország 2030-ra teljesítené a maastrichti kritériumokat, akkor 2031-ben születhetne döntés, és 2032 első napján akár megtörténhetne az átállás. Ez még nem hivatalos céldátum, nem garancia és nem kész forgatókönyv. De magánszemélyként nagyon is érdemes végiggondolni: mi történne a fizetéssekkel, hitelekkel, bankszámlákkal és a megtakarításokkal, ha egyszer tényleg bevezetik az eurót? A Bankmonitor elemzése.




Mit okozna, ha tényleg kivezetnék az Otthon Startot?

Számos hírt lehet hallani arról, hogy a kormány felülvizsgálja a lakástámogatási rendszert, ezen belül is az Otthon Start programot. Azt nem lehet tudni, hogy mi lesz a vizsgálat eredménye. A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint azonban a legdrasztikusabb lépésnek – a támogatás megszüntetésének, komoly szigorításának – jelentős hatása lenne a hitel- és lakáspiacra.






Durván fölemeli a Tisza-kormány az államilag támogatott hitelek kamatozását a cégek számára

Egyes Széchenyi-hitelek a jelenlegi fix 3 százalékos kamat helyett a 3 havi BUBOR-hoz igazodó változó kamatozással lesznek elérhetők. A referenciamutató értéke jelenleg 5,89 százalék. A szakminisztérium szerint az átalakítást az indokolja, hogy sok cég visszaélt a rendkívül olcsó hitellel, azt nem felhasználta, csak befektette magasabb kamatozású állampapírba.



Mit jelent a gyakorlatban az, hogy az MNB kivezetné a támogatott hitelek kamatából a szorzót?

A Magyar Nemzeti Bank azt javasolja, hogy a kormány gondolja újra egyes támogatott hitelek kamatának árazását. Elsősorban az abban megtalálható szorzó tényező kivezetése lenne több szempontból is hasznos. Ha ezt a kormány megfogadja, akkor a támogatott kölcsönök, így az Otthon Start kamata is módosulna, ugyanakkor ez a kérés nem eredményezné azt, hogy az adósoknak többet kellene fizetniük a kérdéses kölcsön után. A Bankmonitor elemzése.



Budapesten már nem tud lakást vásárolni családi segítség nélkül egy átlagos magyar

Az MNB statisztikái alapján már nem tud család segítség, adóstárs nélkül egy 45 m2-es lakást megvenni egy átlagos magyar. Sőt, piaci hitelből még adóstárssal is nehezen megvalósítható ez az opció. Mi ennek az oka? Hogyan tudják mégis megoldani a magyarok álmaik otthonának megvásárlását? Mégis akkor mitől pörög ennyire a hitelpiac? A Bankmonitor elemzése.




Bankvezérek mondták el, mit várnak el az új kormánytól

A Raiffeisen Bank vezérigazgatója arról is beszámolt, osztrák kollégáik milyennek látták április 12-én este az országot, Mészáros Lőrinc bankjának vezérigazgató-helyettese pedig arról beszélt, hogy kilencezer dolgozójuk között olyan a hangulat, amilyen az ország egészében. De az is szóba került a bankvezérek között, hogy a NER összeomlása után a távozó kormányhoz közeli cégek tudják-e törleszteni majd a hiteleiket.




Fél év alatt eltűnhetett az Otthon Start kamatelőnyének a fele

Az MNB adatai alapján 2025. IV. negyedévében is tovább zajlott az ingatlanok drágulása. Országosan egy év alatt 23,54 százalékkal emelkedtek az árak, míg az előző negyedévhez képest 5,13 százalékos drágulást lehetett látni. Az Otthon Start bejelentése, azaz 2025 júliusa óta mintegy 10,69 százalékkal drágultak a hazai ingatlanok átlagosan. Ennél azért nagyobb az új támogatott hitel kamatelőnye. De mekkora további drágulás tudná teljes egészében eltüntetni a 3 százalékos támogatott hitel előnyét?