A kihelyezett kölcsönök felét lakáscélokra fordítják, így azért kérdéses, hogy mennyire a fiatalok saját döntése a hitelfelvétel. A kormány azt szeretné, ha a bankok 500 milliárd forint munkáshitelt folyósítanának.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank decemberi hitelkihelyezéseket összesítő statisztikája. Így már pontosan ismert mennyi kölcsönt nyújtottak a bankok tavaly. Brutális rekordok dőltek meg.
Tízéves csúcson a lakáshitel-kamatok, és ötéves mélyponton a folyósítás – ezt hozta a november a most közzétett adatok szerint. A betétkamatok ugyanakkor a 2008-as válságot idéző szintre emelkedtek – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Közel a felére esett vissza a lakáshiteleknél az új szerződések összege az előző évihez képest, és már a személyi kölcsönök iránt is csökkent a kereslet. A babaváró hitel pedig még soha nem teljesített ilyen rosszul. Az átlagos hitelköltség mutató közben októberben már a 10 százalékot is meghaladta a lakáscélú kölcsönöknél – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
A kkv-hitelek kétharmada az NHP Hajrá! programhoz kötődött.
A lakáshitelpiacon rekordmennyiségű szerződést kötöttek, a fogyasztási és a háztartási hitelek állománya, pedig tempósan emelkedik.
A növekedés elsősorban a nagyvállalatoknak köszönhető, de a hitelállomány legnagyobb részét a kisebb cégek adják..
A nem pénzügyi vállalatoknál lévő hitelek mennyisége meghaladta a 9040 milliárd forintot, ami éves szinten 18,5 százalékos bővülés.
Hiába dominálnak az új lakáshiteleknél a kiszámítható, fix törlesztőrészletű konstrukciók, 70 százalékos az arányuk, a teljes lakossági hitelállományt tekintve azonban a rizikós, változó kamatozásúak vannak fölényben, 62 százalékát adják a piacnak.
Jelentős mennyiségű, 15 milliárd eurónyi forrás áll lekötve a régió cégeinél a forgótőke állományban. A folyamatok optimalizációjával a térség cégei bevételeik akár 10 százalékát is felszabadíthatnák – áll az EY legújabb, a témában készült regionális jelentésében. A nemzetközi tanácsadócég tanulmánya arra is rámutat, hogy a lehetőséget a közép- és kelet-európai régió már felismerte. A térség kiemelkedően teljesített Nyugat-Európához és az Egyesült Államokhoz képest 2012-ben.
Több mint öt év után ismét 7 ezer milliárd forint alatt van a háztartások hitelállománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint - írta a Világgazdaság.
Egy ingatlanpiaci válság jelei mutatkoznak Svédországban. Rendkívüli mértékben növekszik a háztartások hitelállománya, és bár a svéd bankrendszer erős, nincs túlkínálat sem, a lakásárak robbanása hamarosan korrekciót vonhat maga után. A fogyasztás visszaesésének a kis- és középvállalkozói szektor ihatja meg a levét. Mindeközben pedig az ország bankrendszere is átformálódhat. Spanyol ingatlanválság 2.0 a láthatáron?
Augusztusban a háztartások jóval nagyobb összeget vontak ki betéteikből, mint amennyivel hitelállományukat csökkentették, a nem pénzügyi vállalatok pedig sokkal több betétet helyeztek el, mint amennyi hitelt felvettek - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról hétfőn közzétett jelentésből.
Míg a régióban 2012-ben már megindult a vállalati hitelezés növekedése, addig Magyarországon tavaly is folytatódott a vállalati hitelállomány több mint három éve tartó csökkenése.
Tovább nőtt a rosszul fizető adósok aránya: a hátralékosok száma tízezerrel, 1,5 millióra emelkedett az ősszel. A jegybanki statisztikák szerint immár a teljes hitelállomány 8,14 százalékánál valószínűsítik, hogy az adós nem tud rendben törleszteni. A támogatott forinthiteleknél is sokasodnak a problémák.
Felpörgött a nyáron a hitelpiac, a lakáshiteleket korábban soha nem látott, 100 milliárd forint feletti volumenben folyósítják, és a személyi kölcsönök is magabiztosan hozzák a válság előtti számokat. Az állami támogatású hitelek, mint a babaváró kölcsön és az októbertől elérhető zöld hitel szintén erősítik a hazai lakossági hitelpiacot. Mégis, a nagy folyósítási hullám berobbanása után is nagyon távol van a magyar lakossági hitelpiac attól a szinttől, amit a cseh, a lengyel és a szlovák bankok az elmúlt évtized során elértek a hitelezés terén.
Elképesztő mértékben esett vissza 2008-hoz képest a magyar bankok hitelezése, írja a Portfólió.
Az eurózóna bankjai továbbra is fukarkodnak a magánszektornak nyújtott hitelekkel. Novemberben az előző hónaphoz képest fölgyorsult a vállalatoknak és a háztartásoknak folyósított hitelállomány csökkenése.
Miközben a válság mélypontján, 2009 márciusában, a deviza-lakáshitelek összértéke forintban 2715 milliárd forint volt – a GDP 10,7 százaléka –, mára ez "csupán" 1800 milliárd forint, körülbelül a GDP 6,3 százaléka, ami hatalmas javulás. A szerződések száma 223 ezerre csökkent, ami jelzi, hogy jelenleg már csak a lakosság kisebbsége rendelkezik ilyen jellegű hitellel. Valójában a devizahitelezés problémája egyre marginálisabbá kezd válni – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő.
