Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
„A megtervezett és következetes forgótőke-gazdálkodással alapvető források szabadíthatók fel, melyeket a vállalkozások a növekedési terveik finanszírozására fordíthatnak – igaz ez különösen egy olyan környezetben, ahol a tőkéhez való hozzáférés továbbra is nehézséget okoz. A közép- és kelet-európai régióban működő vállalkozások előnyös helyzetben vannak, hiszen a forgótőke-gazdálkodás terén 2012-ben jól teljesítettek: a működésben lekötött forgótőke forgási ideje átlagosan 1 százalékkal csökkent, ami megközelítőleg 1 napi árbevételnek megfelelő tőke felszabadítását jelentette” – mondta Tüske Balázs, az EY Tranzakciós Tanácsadási Üzletágának partnere.
“Itt az ideje, hogy a vállalkozások felülvizsgálják a forgótőke-gazdálkodásukat, és hatékony stratégiákat dolgozzanak ki, melyek révén a működésből (követelések, készletek) felszabadított plusz forrásokat felhasználhatják a hitelállomány csökkentésére, a növekedés finanszírozására, a vállalkozás átalakítására, vagy akár a tulajdonosoknak történő osztalékfizetésre. Fegyelmezett, átgondolt forgótőke-gazdálkodással egy vállalkozás a működésből az éves árbevétele akár 10 százalékát is felszabadíthatja” – tette hozzá a szakember.
Az elemzés azt mutatta, hogy a felmérésben részt vevő 175 régiós vállalkozás összesen megközelítőleg 15 milliárd eurót tarthat szükségtelenül lekötve forgótőkeként. Ez az összeg a vállalatok éves árbevételének 4 százalékának felel meg.
Nyugat-Európához és az Egyesült Államokhoz képest a közép- és kelet-európai (CSE) régió kiemelkedően teljesített a forgótőke-gazdálkodás terén 2012-ben. A régió eredményei 2011-hez képest is jobbak: a forgótőke forgási sebessége 1 százalékkal (az olaj- és gázipart, valamint a bányászatot leszámítva 4 százalékkal) javult, ám 2005-höz képest ugyanez az arány 4 százalékos javulást mutat. A készletgazdálkodás terén azonban visszaesés tapasztalható, mivel a készletek forgási sebessége 5 százalékkal csökkent (az olaj- és gázipari, valamint bányászati készleteket leszámítva pedig 11 százalékkal). Ugyanebben az időszakban a készletek abszolút szintje is nőtt, jelezve, hogy a jövőben nagyobb figyelmet igényelhet az átgondolt készletgazdálkodás, a felesleges készletfelhalmozódás megakadályozása.
Bár a teljesítmény összességében javulást mutatott, az ágazatok között nagy különbségek látszanak – részben az eltérő gazdasági növekedés, részben az év folyamán ingadozó devizaárfolyamok hatására. A legjobban teljesítő ágazatok között volt a vegyipar, az élelmiszertermelés és -kiskereskedelem, valamint az acélipar, míg a járműipari beszállítók, a villamos közműcégek, a gyógyszeripari és a távközlési vállalatok gyengébben teljesítettek.
Mivel a forgótőke hatékony kezelésével a vállalkozások készpénzt szabadíthatnak fel, kiemelten fontos teljesítményének nyomonkövetése, a vevői kifogások kezelése, és a megfelelő kintlévőség-kezelési stratégia alkalmazása. Vagyis a vállalatoknak ezen a területen is egy komplex rendszert kell kialakítaniuk a hatékony működés érdekében.
