Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Összességében 2008-hoz képest 43%-kal, csak tavaly pedig 13%-kal esett vissza a nagybankok bruttó hitelállománya, írja a Portfólió a hazai pénzintézetek 2008-2015 közötti hitelezéséről.
Ennek az internetes gazdasági portál szerint három oka van:
- a devizahiteles elszámolással eltűnt a lakossági hitelállomány egy része,
- gyorsult a vállalati hitelportfólió rossz hitelektől való megtisztítása,
- a régi hitelek kifutása (amortizációja) még mindig nagyobb, mint az új hitelkihelyezések volumene
Egészen drámai mértékben összezsugorodott a konszolidált bruttó hitelállományt tekintve az MKB (65%), a CIB (58%), a Raiffeisen (47%) és (a Citibank lakossági üzletágának megvásárlása előtti helyzetben látható) Erste Bank (41%) is. Még az OTP-nek, a Budapest Banknak is közel egyharmaddal, a K&H-nak pedig több mint egyharmaddal csökkent a hitelállománya.
Na, ez aztán meglepő: a magyarok adóssága a legkevesebb
A devizahiteles sokk ma is és még minden bizonnyal jópár évig érzeteti hatását a lakossági hitelezésben. A veszteségek hatására a lakosság inkább megtakarít és eszébe sem jut hitelt felvenni. Emiatt 11 éve nem volt olyan alacsony szinten az eladósodottság, mint most. Sőt, mára átestünk a ló túloldalára, hiszen a magyar hitelállomány 29 százalékkal marad el a régiós átlagtól.
