Mennyire számít, hogy egy miniszter egy miniszterelnök sógora? Hogyan fűződött össze az Antall és a Jeszenszky família, melyik családban volt az egyik fivér kommunista, a másik meg nyilas vezető? Kinek lett két fiából is miniszter, és mikortól léphettek hatalomra feleségek Magyarországon? Magyar politika- és családtörténet egyben.
Bethlen István parlamenti ellenzéke egy kétharmadot összetrükköző erővel szemben próbált szövetkezni. Miután sokukat kitiltották a Nemzetgyűlésből, bojkottal kezdtek el harcolni.
Vass József népjóléti miniszter akkor a politikai rágcsálókat szólította fel munkájuk beszüntetésére, majd amikor másnap a sajtó rákérdezett, hogy mégis ezt kikre értette, már mentegetőzni kényszerült.
Téli olimpia a Radnai-havasokban, Székelyföld villamosítása, bábaképzés. Ablonczy Balázs történészt kérdeztük Visszatért Erdély című könyve kapcsán nacionalizmusról, modernizációról.
A két világháború közötti Magyarország keresztény-nemzeti kurzusának egyik zászlóhordozója volt, minden ízében modern, XX. századi nő, aki politikai szereplőként mégis a hagyományos női keretek közé való visszatérést szorgalmazta, bár neki magának esze ágában sem volt ilyet tenni. Tormay Cécile kettős élete láthatóan még halálát követően is folytatódott, különösen azután, hogy a szélsőjobboldal az irodalomtörténész Takaró Mihály vezetésével előásta a feledésből és megpróbálták beerőltetni a munkásságát a tantervbe. És ez nem csak azért szenvedett vereséget, mert az MTA is fasisztának és antiszemitának minősítette Tormay Cécile-t.
A miniszterelnök részben a hagyományokkal indokolta, hogy miért neki kell szimbolikusan is magához ragadnia a külpolitika alakítását, ugyanakkor ezen tradíciók nem kecsegtetnek túl fényes kilátásokkal, hiszen a magyar történelem folyamán amikor a kormányfő huzamosabb időre magához vette a külügyi feladatok ellátását, annak minden egyes alkalommal kudarc lett a vége. "Történelmi lecke fiúknak".
Vannak aktívan politizálók, illetve csendesebb hagyományőrzők, viszont közös bennük a kétes legitimitás. Hivatalosan nem is lehetne forgalomban a Horthy-korszakban használatos a vitézi cím, de jó néhány kormánypárti politikus fontosnak tartotta megszerezni.
A ’20-as évek Budapestjén mindennapos látvány volt az ingyenkonyháján élelmet osztó, a sorban a politizálást nem tűrő, de amúgy víg kedélyű öreg, a maga oroszos kucsmájában és testes termetével. Szegények gyámolítójának tartották, kilenc helyen is működtetett ingyenes népkonyhát a főváros éhezőinek, még a kormányzóné őfőméltósága is rendszeres támogatói közé tartozott. Aztán egy nap lebukott, mert kiderült róla, hogy a támogatások nagy részéből nem élelmet vásárolt, hanem uzsorakölcsönt adott, amiből szépen meg is tollasodott.
Hogyan oldotta meg a Horthy-rendszerben a hatalom, hogy a választások ellenére az ellenzéknek reménye se legyen hatalomra kerülni? Van-e hasonlóság a főispánok és vármegyék régi és új világa között? Erről beszélgettünk Ignácz Károly történésszel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával.
Dicsőséges bevonulás helyett megtorlással és megfélemlítéssel gyarapította a trianoni Magyarországot a Horthy-korszak partizánvadász katonasága és csendőrsége. A délvidéki „kaland” részleteit sokáig államtitokként próbálták kezelni.
„Egy befolyásos kormánytag nézőpontjából követhetjük nyomon a magyar kabinet második világháborús politikáját, méghozzá nem egy történelmi számvetés keretében, hanem a munka dandárjában... minden utólagos korrekció nélkül.” Zsindely Ferenc, Teleki Pál államtitkárának naplója párját ritkító kordokumentum.
A mai magyarországi hivatalos kereszténységbe – mely számára az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kitüntetett esemény – belefér a szociális érzéketlenség, valamint független szervezetek és különböző kisebbségi csoportok, hajléktalanok, romák, rabok, homoszexuálisok elleni hangulatkeltés is.
Budapesten is elterjedt az 1920–1930-as években Európa-szerte népszerű kokain. Kokós Lexi kokainkirály pályafutásán át ezt a mozzanatot is feldolgozta cikkünk szerzője, a fehér por máig tartó magyarországi történéseiről szóló, Magyar kóla című könyvében.
Nyolcvanéves, és ma sem tanulság nélküli az a pávatáncos kormányzati ügyeskedés, amellyel az 1940-es évek ellenzéki sajtóját, köztük megkülönböztetetten a Magyar Nemzetet kezelték.
Kortárs hívei a gondolatszabadság profétájává kiáltották ki, esküdt ellenfelei, szaktudását elismerve, inkább izgága fiskálisnak titulálták a jogegyenlőség elvéhez a jogállamiságot nélkülöző időkben is konokul ragaszkodó Vámbéry Rusztemet.
Így festett a Horthy-rendszer – a mai magyar szélsőjobb szívének oly kedves – faji alapú, szegregáló, erőszakos romapolitikája. Vélemény.
A „multat be kell vallani.” József Attila e szavai iránytűt adnak a kezünkbe. Ennél pontosabban nem lehet fogalmazni. A múlt bevallása nélkül nincs jelen, jövő, és nincs a társadalmat átszelő árkok betemetése sem.
Először – egyetlen alkalomra – Károlyi Mihály tette ünnep- és munkaszüneti nappá.
Lehet-e egyszerre rehabilitálni Héjjas Ivánt és gigaprojektben emlékezni a holokauszt áldozataira?
Különleges szenvedélyt választott magának Kunt Gergely társadalomkutató, a Miskolci Egyetem adjunktusa: a viharos huszadik századból gyűjt naplókat. A negyvenes években élő tinédzserek naplóbejegyzéseiből már egy könyvet is írt Kamasztükrök címmel. Horthy-kultuszról, aranykormítoszokról, nyilas szimpatizánsból hithű kommunistává lett cselédlányról és a naplók keresésére indított expedíciójáról is beszélgettünk a szerzővel.
