Ezermilliárd dolláros üzletet akar Kínával az elkövetkező húsz évben a repülőgépeket gyártó amerikai óriás, mely az Egyesült Államok legnagyobb exportőre. Szóval van vesztenivalója a Peking és Washington között dúló kereskedelmi háborúskodásban.
Az 55 kilométeres híd Hongkong és Makaó között épült, 4900 milliárd forintnak megfelelő jüanba került. Átadása beindította a történelmi párhuzamokat kedvelő elemzők fantáziáját.
Megint Kína leggazdagabb embere lett az Alibaba internetes cég alapítója. A magát Kína és Amerikai közötti hídnak tekintő üzletember visszavonta Trumpnak tett ígéretét, és tervei szerint már leginkább csak angoltanítással foglalkozik a jövőben.
Micimackó karakterét eddig is erős cenzúra érte Kínában, így valószínű, hogy a mostani tiltás oka is ez.
Kína első embere szerint egy kereskedelmi háborúban nincs győztes. Hszi Csin-ping elnök erről Dél-Afrikában, Johannesburgban beszélt a BRICS fórumán. (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika nevéből készült ez a furcsa betűszó, az öt, dinamikusan fejlődő állam vezetői tavaly Hsziamenben, Kínában tartottak csúcstalálkozót).
Nem mi lőttünk először, de megvédjük az érdekeinket- hangsúlyozta a kereskedelmi minisztérium Pekingben. A China Daily szerint válaszul arra, hogy Donald Trump 25%-os büntető tarifái érvénybe léptek Kínával szemben, Pekingben ugyanilyen csomaggal „kedveskednek” Amerikának.
Az "orosz fürdőként" is ismert szauna gerendái kétszáz éves altaji cédrusból készülnek.
Sikerülhet visszahozni a klinikai halál állapotába került ZTE-t, a mentőangyal szerepét pedig Donald Trump vállalta. Az elnök azonban elfelejtett valami igazán fontosat. Méghozzá azt, hogy a kínai mobilgyártót épp az amerikai kormányzat által kivetett szankciók küldték padlóra.
Kim Dzsong Un alig egy hónap alatt másodszor egyeztet Kínában.
„Ha valaki csak a saját közösségét képviseli és a másokét semmibe veszi, akkor a falnak megy.” A kínai elnök, Hszi Csin-ping figyelmeztetése az ázsiai Davos konferencián hangzott el, melyet Hajnan szigetén tartanak – Kína szubtrópusi részén.
Kínai látogatására vonattal érkezett, amelynek első pillantásra meghökkentő a berendezése.
Persze, hogy ellenszavazat nélkül újraválasztották Hszi Csin-pinget Kína elnökévé. A megbízás újabb öt évre szól.
Eltörölték az államfő hivatali idejének korlátozását, azaz akár élete végéig maradhat pozíciójában Hszi Csin-ping.
A kínai parlament évente egyszeri ülése nemigen szokott meglepetéssel szolgálni. Annál nagyobbat szólt az ülésszak előtt két bűnügyi hír.
Méltatta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, amiért Kína örökös elnöke akar lenni; viccelődve arra is utalást tett, hogy egyszer majd az Egyesült Államokban is be kéne vezetni ezt a rendszert.
A Kínai Kommunista Párt azt javasolja, hogy az ország alkotmányából vegyék ki azt a paragrafust, amely szerint egy személy legfeljebb két mandátumnyi időt tölthet az államfői székben. A javaslatot valószínűleg elfogadják, így Hszi Csin-ping 2023 után is hatalomban maradhat.
Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszéde alatt több olyan (új) könyvet is kiszúrtak a netezők, ami megmutathatja, merre halad tovább Kína a jövőben.
A kínaiak mindig nagyban játszanak. Legyen szó politikáról, gazdaságról, vagy éppen a szerencsejátékokról. Benda László írása a hvg.hu-nak.
Az amerikai elnök szerint Kína gyorsan és könnyen meg tudná oldani az észak-koreai atomválságot, így felszólította a kínai államfőt, hogy lépjen az ügyben.
Abe Sindzó újra kormányfő Japánban, a Kínai Kommunista Párt (KKP) pedig nemrég újabb öt évre megerősítette főtitkári tisztségében Hszi Csin-pinget. Mi jöhet most az országokban?
