Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
14 high tech területen szigorítottak drasztikusan Kínával szemben Washingtonban, mert Donald Trump szerint az ipari kémkedés minden korábbit felülmúl, és óriási károkat okoz az Egyesült Államoknak.
A China Daily beszámol arról, hogy Pekingben a kereskedelmi minisztérium szóvivője sietett cáfolni az amerikai állításokat, és azt hangsúlyozta: a szabadkereskedelem körülményei között is garantálni lehet a nemzetbiztonságot. Korábban Donald Trump csak azért hivatkozott a nemzetbiztonságra a kereskedelmi háborúban, mert a WTO szabályai szerint ezzel a legegyszerűbb megindokolni a szankciókat. De most nem erről van szó, hanem arról az ipari kémkedésről, melyet Kína elképesztő méretekben folytatott az USA-val szemben. Az NSA főnöke kijelentette 2014-ben: ez a világtörténelem legnagyobb anyagi transzfere – ellenszolgáltatás nélkül.
2015-ben az USA megállapodott Kínával
Megszüntetjük az államilag szervezett ipari kémkedést az USA-ban – ígérték meg Hszi Csin-ping elnök emberei a Fehér Házban nem sokkal azelőtt, hogy a Mennyei Birodalom első embere amerikai földre lépett volna. Senki nem akart hinni nekik Amerikában, de Peking betartotta azt, amit ígért. Hosszú tanulmányban indokolja meg a Wired című, általában igen jól értesült portál azt, hogy miért. Elkapták Kína mesterkémét, Szu Pint, aki kitálalt az enyhe ítélet reményében. Pekingben átszervezték a hírszerzést. Korábban a katonák domináltak, de Hszi Csin-ping elnök megrendszabályozta őket. Helyükre lépett az állambiztonsági minisztérium. Ők kezdték újra az ipari kémkedést – ipari méretekben. Pekingben azután döntöttek így, hogy Trump megindította a kereskedelmi háborút.
A protekcionista gazdaságpolitika előnyös Amerikának
Ezzel a meglepő állítással szolgál az Econpol Europe kutatóintézet, mely a kereskedelmi háborút elemzi az USA és Kína között. Trump elnökön kívül szinte mindenki más azt állítja, a protekcionista gazdaságpolitika őrültség, mert egy kereskedelmi háborúban mindenki rosszul jár. Nem így van – közlik a kutatók, akik a Deutsche Welle közszolgálati portálnak magyarázzák el, hogy miért jó Amerikának Trump protekcionista gazdaságpolitikája. Mindenekelőtt megnézték a számokat. Az USA 250 milliárd dollár értékű kínai exportot sújt szankciókkal, míg Kína 60 milliárd dollár értékű amerikait. Minthogy az USA deficit óriási a kétoldalú kereskedelemben, ezért nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem tudnak olyan megtorlást alkalmazni, mint Washington. A tanulmány szerzői rámutatnak arra, hogy a kínaiak állják a megnövekedett költségek 75%-át, ebből pedig Amerikának 18,4 milliárd dollár haszna keletkezik. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy a kínaiaknak az amerikai high tech "importjára" mindenképp szükségük van. Hszi Csin-ping elnök ugyan kiadta a jelszót: támaszkodjunk a saját erőnkre ezen a területen is, de ez egyelőre inkább vágyálom, mint valóság. Marad az ipari kémkedés ...
Trump–Hszi Csin-ping-találkozó Argentínában
A két világhatalom vezetője állítólag kedveli egymást. Legalábbis így értesült a hongkongi South China Morning Post. Elég lesz-e ez egy megállapodáshoz az USA és Kína között Argentínában, ahol a G20 vezetői gyűlnek össze a hónap végén? A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – mondta Trump elnök arra a telefonbeszélgetésre hivatkozva, melyet Hszi Csin-ping elnökkel folytatott. Nemrég Washingtonban járt a kínai hadügyminiszter és Peking első számú diplomatája, hogy tisztázzák a nemzetbiztonsági kérdéseket Trump embereivel. Mike Pence alelnök Szingapúrban fenyegette meg Kínát: ha nem lesz megállapodás, akkor szigorodhatnak, értékben megkétszereződhetnek a szankciók. Az Econpol Europe tanulmánya szerint a jelenlegi szankciók mellett 37%-kal csökkenhet a kínaiak exportja az USA-ba. Ez oda vezethet, hogy az olló zárul, vagyis kisebb lehet az amerikai kereskedelmi deficit 17%-kal.
A nevető harmadik
Ha ketten háborúznak, akkor a kívülállók jól is járhatnak. Ennek a nyilvánvaló igazságnak nézett utána a japán Nomura. Kiderült, hogy a Kína elleni amerikai szankciókból elsősorban Malajzia profitál, de bőven jut Japánnak, a Fülöp-szigeteknek és Vietnamnak is. Washingtonban ugyanis ravaszul állították össze a szankciós listát: olyan áruk szerepelnek rajta, melyek máshol is beszerezhetők, nemcsak Kínában. Sokan profitálnak tehát Trump kereskedelmi háborújából, de egy nagy vesztes van: Kína. Érthető, ha Hszi Csin-ping elnök meg akar állapodni, mielőtt a kereskedelmi háború végképp elfajul. Persze Pekingben is felmerült a gondolat: Amerikán kívül is van élet, de ez már egy másik történet. (via Nomura, South China Morning Post, Deutsche Welle, China Daily)
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Csak átmenetileg lélegezhetnek fel a kukoricával és napraforgóval foglalkozó termelők, a napokban érkező esők csak 1-2 heti túlélést biztosítanak az őszi betakarítású növényeknek.
A miniszterelnök szerint nemcsak a kormánypárt támogatói kerültek be a nemrég létrehozott Harcosok Klubja Facebook-csoportba.
A tárcavezető saját imázsa építésére használja a politikai tartalmú „családi” videókat.
21 százalékos a bizonytalanok aránya.
A kollagénpótlás óriási divat lett a fiatalságkultusz korszakában.
Az utcán lőtték le az Ukrán Biztonsági Szolgálat tisztjét kedd délelőtt.
Ha aggódik, az ajánlására hallgatva ne menjen ki a szabadba gyérítés alatt.