Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Tízmillió kanadai dollár óvadék fejében szabadon engedték, de megfigyelés alatt tartják a kínai Huawei pénzügyi igazgatóját, akit amerikai kérésre Vancouverben vettek őrizetbe. Az USA igyekszik elszigetelni a kínai céget, a tét az 5G mobiltechnológia uralása.
Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő Buenos Airesben éppen a kereskedelmi háborúban kötendő tűzszünetről egyeztetett a delegációjukkal együtt tartott munkavacsorán, amikor tőlük 11 ezer kilométerre északra olyasmi történt, ami inkább új frontot nyitott a két ország között. A kanadai Vancouver repülőterén a washingtoni igazságügy-minisztérium kérésére letartóztatták a 46 éves Meng Van-csout, a kínai Huawei távközlési óriáscég pénzügyi igazgatóját, az igazgatótanács alelnökét. Aki egyben a Huawei-alapítónak, a 74 éves Zsen Cseng-fejnek az első házasságából származó lánya, s minden jel szerint az utódjelöltje.
Az USA kéri Meng kiadatását, mondván: szerepet játszott abban, hogy a Huawei megsértette az Irán ellen Washington által elrendelt kereskedelmi szankciókat. A vád alapja, hogy a kínai cég által forgalmazott hálózati eszközökben amerikai technológia is van, s annak megvételekor a Huawei vállalta, hogy nem adja el olyan országoknak, amelyek számára az USA azt nem engedélyezi.
A vancouveri akció csak még lejjebb lökte a világszerte lejtőre került részvényárfolyamokat, mert a piacok attól tartanak, az amúgy is törékeny tűzszünet összeomolhat a legismertebb kínai csúcstechnológiai cég elleni fellépéssel. Pekingben a külügyminisztériumba kérették a kanadai és az amerikai nagykövetet, és Kína súlyos következményekkel fenyegetett arra az esetre, ha nem engedik szabadon Menget.
A kínai közösségi platformokat elárasztották az USA-ellenes bejegyzések, melyek szerint a céggel szembeni hadjárattal az amerikaiak a nyugati vállalatok egy veszélyes piaci riválisát akarják kiiktatni. Nem engedheti meg az arcvesztést Hszi sem, hiszen a Huawei kulcsszerepet játszik abban, hogy a pártfőtitkár-államfő szándékai szerint Kína 2025-re meghatározó legyen a csúcstechnológiában.
Washingtonban biztonsági kockázatot látnak a Huaweiben az USA és tágabb értelemben a nyugati országok számára, amit azzal indokolnak, hogy a cég túl közel áll a pekingi kormányhoz, az alapító pedig egykor a kínai néphadseregben szolgált. A nyilvánosságot kerülő, mérnök végzettségű Zsen valóban a néphadsereg kötelékében dolgozott, de állítása szerint polgári alkalmazott volt, aki távközléssel és információtechnológiával foglalkozott.
Erre a tudására alapozva hozta létre 1987-ben 5 ezer dollárnak megfelelő befektetéssel a Hongkonggal szomszédos (a Teng Hsziao-ping által indított reformok első különleges gazdasági övezetének kinevezett) Sencsenben a Huaweit. A vállalkozás az akkor még brit koronagyarmatnak, ám egyben Kína kereskedelmi kapujának számító városból importált telefonközpontokat. Mivel a dinamikusan fejlődő különleges övezetekben nem osztottak neki lapot, a vidéki régiókat látta el, s amikor az 1990-es évek elején előállt saját fejlesztésű digitális központjával, a kínai távközlés nyaktörő ütemű modernizációjának köszönhetően gyors növekedésnek indult.
A fejlett megoldásokat a nyugati riválisainál jóval alacsonyabb árakkal párosította, s először 1997-ben lépett ki külföldre, amikor a hongkongi Hutchison Whampoa konglomerátummal kötött szerződést. Aztán következett Ázsia többi része, Afrika, majd 2005-ben a BT brit telefontársaság óriásmegrendelésével kiépült az európai hídfő is. A Huawei világhódító terveit azonban megtorpedózta a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottságának 2012-ben, kétpárti konszenzussal elkészített jelentése. E szerint a Huawei, illetve kisebb kínai vetélytársa, a ZTE nemcsak ellopta az amerikai cégek technológiáját, de a pekingi kormány meghosszabbított karjaként biztonsági kockázatot is jelent, mert az általa szállított távközlési eszközök alkalmasak lehetnek kémkedésre és alkalomadtán kiberhadviselésre, a részvételükkel működtetett hálózatok megbénítására is.
A Huawei és Zsen tagadja a vádakat, ám ez nem hatotta meg Washingtont, amely megtiltotta, hogy kormányzati szervek a kínai gyártó eszközeit használják, s a cégeket is azok kerülésére kérte. Az idei év elején politikai nyomásra az amerikai mobiltársaságok elálltak attól, hogy a Huawei új okostelefonjait kínálják ügyfeleiknek. A képet árnyalja, hogy Edward Snowden leleplezése óta tudni: az USA is szeret kémkedni a mobilhálózatokon, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szakemberei pedig néhány éve a Huawei rendszerét is feltörték, hogy hozzáférést szerezzenek a cég eszközeihez. Az eredmény az lett, hogy a Huawei hálózati berendezései – a kisebb, vidéki mobilcégeknek köszönhetően – mindössze 1 százalékkal rendelkeznek az USA piacán, míg a svéd Ericssonnak és az amerikai Lucentet, valamint a francia Alcatelt felvásárló finn Nokiának 48-48 százalékos részesedése van.
A világpiacon viszont a tavaly 93 milliárd dolláros bevételt elérő Huawei a legnagyobb, az idei harmadik negyedéves adatok alapján 28 százalékos szelete van, míg a Nokiának 17, az Ericssonnak pedig 13,4 százalék. A kínai cég világszerte 180 ezer embert foglalkoztat, ebből 80 ezer a kutatás-fejlesztésben dolgozik – erre a Huawei többet fordít, mint az Ericsson és a Nokia együttvéve. A kínai cég csak 2009 óta gyárt okostelefonokat, de a globális eladásokat tekintve már a második a dél-koreai Samsung után, az amerikai Apple előtt. Készülékei a magyar mobiltársaságok kínálatában is megtalálhatók, a Vodafone pedig a brit anyacég példáját követve a hálózata építésében is felhasználta az eszközeit.
A Huawei célponttá válása beleillik az USA gyanakvásába a kínai csúcstechnológiai törekvésekkel szemben. A washingtoni kereskedelmi minisztérium idén tavasszal eltiltotta amerikai hardverek és szoftverek vásárlásától a ZTE-t, mert az megszegte az Irán és Észak-Korea elleni szankciókat. Ez a ZTE végét jelentette volna, mert (a Huaweitől eltérően) nagymértékben függ az amerikai technológiától. De Trump megkegyelmezett, mert a Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral való csúcstalálkozójára készülve nem akarta felingerelni Phenjan szövetségesét, Pekinget. A ZTE megúszta egymilliárd dolláros büntetéssel, a vezetésében végrehajtott változtatásokkal és azzal, hogy az USA által kiválasztott csapat ellenőrzi, betartja-e az amerikai licencfeltételeket. Ugyanakkor Trump nem vonta vissza azt a vétót, amivel megakadályozta, hogy a szingapúri Broadcom chipgyártó 117 milliárd dollárért megvegye az amerikai Qualcommot.
Washingtonban ugyanis attól féltek, hogy a Broadcom tulajdonában a Qualcomm nem fordít majd elég pénzt az ötödik generációs mobilszabvány (5G) fejlesztésére. Az 5G nemcsak gyorsabb lesz, mint a 4G, hanem a dolgok internetjének (IoT) a gerincét képezi majd, összeköttetést teremtve szenzorok, okoseszközök és vezérlőberendezések között, kiszolgálva a mesterséges intelligenciát. Az USA ezért nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti az új mobiltechnológiát, amiben a Huawei a nyugati riválisainál előbbre tart, s az eszközeiben esetleg nyitva hagyott hátsó kapun keresztül Kína egész rendszereket béníthat meg. Washington arra akarja rávenni a szövetségeseit, hogy hozzá hasonlóan ők is szorítsák ki az 5G-hálózat felépítéséből a Huaweit. A brit BT már be is jelentette, hogy a kínai céget nem vonja be, sőt a 4G-hálózatából is elkezdi kivenni a berendezéseit. A Huawei és a ZTE Ausztráliában és Új-Zélandon sem rúghat labdába, és Meng letartóztatása kapcsán kiderült, Washington Japánt és az Európai Uniót is igyekszik meggyőzni, hogy az 5G kiépítésekor nyugati beszállítókat alkalmazzanak.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
Egyszerre többet is.
Alsó hangon hatmillió forintot viselt magán.
Új eszközöket kaphat a rendőrség a rendzavarók távoltartására.
A politikus azt mondja, ők nem elemezgetni akarják a politikát, hanem értékek mentén építenének közösséget.