Soha nem volt még ekkora az eurózóna inflációja, de örülhetnénk, ha a magyar csak ennyi volna
8,6 százalékos inflációt mért az eurózónában az Eurostat.
8,6 százalékos inflációt mért az eurózónában az Eurostat.
Sztojcsev Iván
Orbán Viktor, amikor a hazai infláció okairól beszélt, új távlatokat nyitott a földrajzi közgazdaságtan területén. Vélemény.
Mellár Tamás
Aki a jégkrémnél és az ízesítőkkel, színezékkel telenyomott fagylaltnál többre vágyik, egyre kevesebb helyen talál majd ilyet. Az alapanyagnak már itt is napi árfolyama van, az energia pedig csak annak nem drágult, akit még köt a szerződése. Ráadásul csalódnia kell annak is, aki úgy spórolna, hogy lemond a minőségről: a silányabb minőségű fagylaltot készítők is felzárkóznak árban a drágákhoz.
Kákos Anna
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint recesszió jön a világban 2023-ban, de Magyarországon nem biztos. Az árstopban az a rossz, hogy egyszer ki kell belőle jönni.
hvg.hu
Két év alatt 900-1000 milliárd forintot érnek a kormány adóemelései és új adói, ezek 2022-ben 0,4, 2023-ban 1,5 százalékponttal növelik az inflációt. Az árstopok ezt bőven ellensúlyozzák – de nem tudni, a kormány mihez kezd velük ősztől, a jegybank azzal a feltételezéssel számol, hogy fokozatosan kivezetik őket. A kormány közel 2 ezer milliárdot szórt ki a választások előtt, ami a háztartások fogyasztásán keresztül a GDP-t pörgeti – és az importot, így hozzájárul az ország folyó fizetési mérlegének hatalmas hiányához.
Miközben azt hallgathatjuk, hogy a háború miatt jár az egekben az infláció, és máshol sem jobb a helyzet, a számok azt mutatják, hogy már 2021 végén is az EU egyik legnagyobbja volt a magyar drágulás, és most is sokkal rosszabbul állunk a nyugatiaknál. Az olcsó energia annyira elég, hogy a régiónkhoz képest elviselhetőnek tűnjön a magyar infláció, és nőjön az esélye annak, hogy még akkor is nagy legyen az itteni drágulás, amikor Európa legtöbb más helyén már visszatér a nyugodt időkben megszokott szintre.
Sztojcsev Iván
A hitelminősítő az amerikai helyzetet elemezte.
Lengyel Miklós
Pánikszerűen, hatalmasat emelt az alapkamaton kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Most először adta jelét annak, hogy az eddiginél nagyobb szigorra is hajlandó a forint árfolyamának védelmében és az infláció elleni küzdelemben.
Éves átlagban akár 12,6 százalék lehet idén az infláció, és csak lassan mérséklődik, 2023 végére csökkenhet 4 százalékra. A jegybank legalább őszig folytatja a kamatemeléseket. Az irányadó ráta elsősorban ismét az alapkamat lesz, ami jelenleg 7,75 százalék.
Egyetlen hónap alatt majdnem ötödével drágult a kenyér – ez talán a legsokkolóbb tapasztalata júniusi bevásárlókörünknek. A fixált árú finomlisztből persze bárki süthet magának fix rezsiár mellett, ám még így is egyéves szintre elegendő inflációt hozott össze egy hónap alatt a hazai élelmiszer-kiskereskedelem.
hvg.hu
A nyugdíj és több szociális támogatás is növekszik.
Lengyel Miklós
A megkérdezettek közel fele viszont nagyon váltana.
hvg.hu
hvg.hu
MTI
Romániában kevesebbet kell érte fizetni. A drágulás egyik oka a liszt árának emelkedése.
hvg.hu
A rezsibiztos Brüsszelt okolja az energiaárak elszabadulásáért, de kiosztotta a Ryanairt is.
hvg.hu
hvg.hu
MTI
A magyarországi élelmiszerárak kétszer olyan gyorsan nőnek, mint az euróövezetiek. A magyarázat a bérköltségek növekedésétől a hurráköltekezésen át a forint erőteljes leértékelődéséig terjed.
A kutyaszorítóba került politikusok figyelmétől övezve küzdenek világszerte a jegybankárok az infláció ellen, hogy a monetáris szigorítással ne idézzenek elő recessziót. Európában pluszfeladat az olasz adósságválság kirobbanásának elkerülése.
Nagy Gábor
Az árstopot kitolták, a Szép-kártyás fizetést még nem.
hvg.hu
Az inflációs válságban már aligha állják meg a helyüket a falra festett ördögök – éppen ezért jön kapóra, hogy a kormány 12 év alatt kiirtotta azokat a demokratikus reakciókat a társadalomból, amelyek megbuktatnának egy kormányt krízis idején. Hiába tehát a szorult helyzet: cselekvőképes választók, alternatívát jelentő ellenzék és tökösebb EU nélkül Orbán megerősödött, mintsem bukott politikusként állhat a válság végén.
„Az inflációt könnyű előidézni, annál nehezebb megszüntetni” – idézte a tavaly októberben elhunyt Kornai Jánost Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke az akadémiai Stádium 28 kör szerdai fórumán a FUGA-ban. A megszüntetés nehézségeit taglalva Bod Péter Ákos – szintén egykori jegybankelnök – azt az aggályát fogalmazta meg, hogy Magyarországon az infláció hosszabb ideig tart majd, mint másutt.