Még ma is van valami könnyed pikantériája egy ilyen „előttem az utódom” jellegű diskurzusnak, amelyben Surányi György és Bod Péter Ákos együtt lép fel. Hiszen – mint emlékezetes – az 1990-ben kinevezett Surányit a jegybanktörvény elfogadása után Antall József bizalomvesztés címén nem erősítette meg a Magyar Nemzeti Bank élén, és helyére ipari miniszterét, Bod Péter Ákost ültette. Ő sem töltötte ki a mandátumát, miután 1995-ben Horn Gyula miniszterelnök szintén bizalomvesztésre hivatkozva menesztette. Ekkor kezdte meg Surányi újabb hatéves mandátumát, amelyet szakmai körökben elsöprő többséggel egyértelmű sikernek tekintenek. Ám ez már a múlt, a Stádium 28 rendezvényén a jelenlegi inflációról diskuráltak, (ebből csak a közvetlenül Magyarországra vonatkozó mozzanatokat idézzük fel).

Magyarországon az infláció nem a háborúval, nem a szankciókkal, még csak nem is a pandémiával kezdődött, hanem még az utóbbi előtt, az egyaránt laza költségvetési és monetáris politika indította be – jellemezte a közelmúlt fejleményeit Surányi, akinek ezt nem kell különösebben bizonyítania, hiszen a HVG hasábjain kétszer is figyelmeztette a veszélyre a döntéshozókat. „A magyar monetáris politika provokatív lazasága egy előre pontosan nem látható határon túl olyan támadásnak teheti ki a pénzügyi rendszert, olyan bizalomvesztést okozhat, ami jelentős tőkekivonáshoz, forintgyengüléshez és végső soron az infláció senki által nem kívánt felgyorsulásához vezethet” – írta hónapokkal a pandémia előtt, 2019 októberében. Ebben arra is utalt, hogy a jegybank indokolatlanul bagatellizálta a forint leértékelődését, nem tulajdonított neki inflációs hatást. A Stádium 28 körben tartott előadásán az eseményeket végigpörgetve ismét hangsúlyozta, hogy az infláció gyorsulását – amihez a jegybank „provokatív lazaságán” kívül a költségvetési és a jövedelempolitika egyaránt hozzájárult – a járvány és a vele járó gazdasági leállás lassította ugyan, de néhány hónappal később visszaállt a korábbi trend.

Surányi György

Túry Gergely

A jegybank ezt későn észlelte – tette hozzá –, és erre két példát is hozott. Szerinte 2017 előtt indokolt volt a nulla kamatozású növekedési hitel bevezetése, ám amikor már kétszámjegyű mértékben bővült a hitelezés, semmi nem indokolta, hogy a jegybank tíz évre előre nulla kamatozással nyújtson hitelt. Egy tanácskozáson azt mondtam Nagy Mártonnak, aki részt vett a konstrukció kidolgozásában, hogy tíz évre fix kamatra nem lehet fedezetlenül pozíciót vállalni. Ezért egy vizsgán megbuktatnám - tette hozzá a fórumon az egyetemi tanár. Hasonlóképpen indokoltnak tartja, hogy a járvány miatti leállás hónapjaiban, az azt ellensúlyozó költségvetési költekezés idején a Magyar Nemzeti Bank államkötvényeket vásárolt, vagyis beszállt a magyar államadósság finanszírozásába, de teljesen szükségtelen volt, hogy a növekedés beindulása után, a tavalyi év végéig ezt tette. „Hét százalékos gazdasági növekedés mellett nem lehet hét százalékos költségvetési hiányt összehozni” – szúrt oda a pénzügyi tárca irányítóinak is. Azok a vállalkozások, amelyek a nulla kamatozású, a kereskedelmi bankoknál 2,5 százalékos hitelt tíz évre felvették, a termelői árak 20 százalékot meghaladó emelkedése idején horribilis nyereségre tesznek szert – idézte fel a következményeket.

A jelenlegi inflációhoz a külső sokk valóban hozzájárult, de nagy része belföldi eredetű – összegezte, amit azzal támasztott alá, hogy a szezonális és a hatósági árakat (köztük az üzemanyagokat, az idényáras élelmiszereket) kiiktatva kalkulált maginfláció Magyarországon 12,2 százalék, három- és félszerese az euróövezeti maginflációnak. A hatósági árstop ezt igyekszik leplezni ugyan, de ez nem változtat azon, hogy „az organikus inflációs folyamat sokkal erősebb”. Ahhoz, hogy ebből kijöjjön az ország, „nincs szükség padlófékezésre”, de a költségvetési, a jövedelem- és a jegybanki politikán is változtatni kell – szűrte le. Egyébiránt pedig manapság az inflációhoz viszonyított kamatszint, azaz a reálkamat épp úgy mínusz négy százalék, mint egy éve, vagyis érdemi szigorítás nem történt.

Nagy Márton

Fazekas István

Miközben a forint hét százalékkal leértékelődött, a cseh korona fél százalékkal erősödött, a zloty mindössze egy százalékkal gyengült – idézte fel Surányi, megjegyezve, hogy a leértékelődéssel (amennyiben az import esetén egy euróért, dollárért egyre több forintot kell adni) megugrik a belföldi termelői árszint, és ez felfelé löki a fogyasztói árakat is. A magyar gazdaságpolitikát bizalmatlanság övezi, amit azzal jellemzett, hogy valahányszor Matolcsy György, Nagy Márton vagy Orbán Viktor megszólalt, mindannyiszor gyengült a forint árfolyama. A jegybanki melléfogások közt külön is kiemelte, hogy tízezer milliárd forint felesleges jegybankpénz van a rendszerben, ennek a kétharmada nulla kamatozású, egyharmada állampapír; az egész portfolió nagyjából s átlagosan egy százalékos kamatot hoz, miközben a tízezer milliárdot 7,25 század százalékos kamattal kötik le az egyhetese jegybanki betétben – mutatta be, hogy a Magyar Nemzeti Bank vesztesége szintén a korábbi laza politika következménye.

A Covid alatt lelassult infláció becsapta a döntéshozókat – fűzte hozzá Bod Péter Ákos, aki ezt nem csupán a magyarországi fejleményekre értette. A jegybankárok sokáig azt hitték, hogy a járvány utáni áremelkedés átmeneti jelenség, nem kell reagálni rá. Hazai vizekre evezve Nagy Márton indoklásán élcelődött, mely szerint most azért nagy az infláció, mert tavaly alacsony volt. Tény, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter a minap azzal érvelve védte az élelmiszerek Európában is kiemelkedő mértékű drágulását: a növekedés egyik oka, hogy tavaly az ágazat árszintje még jóval alacsonyabb volt, mint más országokban, és az ugrást ehhez kell viszonyítani. A jegybanki politikát pedig azzal a dilemmával jellemezte Bod Péter Ákos, hogy még folyt az eszközvásárlás, vagyis a gazdaság fedezett hitellel történő élénkítése, amikor már kamatot kellett volna emelni, azaz szigorítani. Ebbe a csapdába a magyar jegybanki vezetés is beleesett – fűzte hozzá.

Magyarországra nem a háború hozta el az inflációt, legfeljebb rátett egy lapáttal – adott igazat Surányinak. A magyar inflációs mutató torz, a globális energetikai árrobbanás nem jelenik meg benne. Míg más országokban a háztartási energia több mint húsz százalékkal megdrágult, Magyarországon csupán egy százalékkal – hozott példát arra, miként rejtik el a hatósági árak a helyzet súlyosságát. „A fogyasztói árak egy nyolcada árstop alatt van, ez nonszensz, ha az árstopot kiszedik a rendszerből, masszív, nagy inflációs időszak várható. Az árstop tartósan megtoldja az inflációs trendet. Nem arról van szó, hogy az idei évet túl kell élni valahogyan. Az a félelmem, hogy a magyarországi infláció tovább fog tartani és magasabb lesz, mint másutt”. Ennek az esélyét növeli Bod Péter Ákos szerint az is, hogy az Eurostat friss jelentése alapján a magyarországi átlagos árszínvonal valóban alacsonyabb, mint a régió többi országában, tehát középtávon nagyon kellemetlen árszintemelkedésre kell felkészülni.

Az infláció okai között hosszasabban időzött a költségvetési politika mellett, amely 2020 nyarán elengedte a gyeplőt, és valósággal öntötte a pénzt a gazdaságba. Ez azzal is összefügg, hogy az Orbán-kormány megrémült az ellenzéki összefogás kezdeti sikerétől, és igyekezett bebiztosítani a győzelmét – tekintett vissza Bod Péter Ákos a közelmúltra az ellenzék gazdasági programjának egyik korifeusaként is.

Bod Péter Ákos

Fazekas István

A forint árfolyama tartós nyomás alatt lesz, mert a cseh, a lengyel, a román kormány gazdaságpolitikája jóval áttekinthetőbb, mint a magyaré. Ezt az is mutatja, hogy a magyar államadósság besorolása nem elég jó, csupán BBB, ami eddig nem okozott bajt, de inflációs időszakban jócskán megemelheti a magyar állampapíroktól elvárt kamatokat, hozamot – folytatta aggályai sorát.

Ezt egyébiránt a jövő évi költségvetés tervezete is tükrözi, amennyiben az államadósság finanszírozására több mint kétezer milliárd forintot irányoz elő. Nagyjából annyit, amennyi uniós támogatásra a kormány 2023-ban számít…