A választási pénzeső miatt nem zabálja fel mindenki jövedelmét az infláció

Ha Amerika tüsszent egyet, Európa megfázik – tartja a mondás, és rögtön hozzátehetjük, hogy Magyarország pedig ágynak dől. A XX. századra érvényes kórkép a XXI. században is eligazításul szolgál: érdemes figyelni az Egyesült Államokra, mert ha ott baljós gazdasági folyamatok mutatkoznak, akkor azok – a termelési láncok, a kereskedelmi kapcsolatok globalizálódása miatt – inkább előbb, mint utóbb a glóbusz más pontjain is megrázzák a gazdaságot.

Manapság sem vagyunk híján a kihívásoknak, most éppen az inflációnak nevezett szörnyeteg tartja rettegésben a piacokat. Amikor a pénzügyi sikerek sorolása közben Orbán Viktor úgy fogalmaz, hogy az infláció nem néz ki jól (mint tette azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján),

abból sejthető, hogy a baj nagyobb, mint gondolnánk.

A világ számos pontján szembesülnek az árak megugrásával. Amerikában kirívó, 40 éve nem látott ütemű inflációt regisztráltak januárban. Csak egy példa: az autókereskedésekben átlagosan 40,5 százalékkal többet kellett fizetni a használt kocsiért, mint egy évvel korábban. Összességében 2020 és 2021 januárja között 7,5 százalékos inflációt mértek a tengerentúlon. Ez már csak azért is mellbevágó, mert a hivatalos várakozás 2 százalék alatt volt. Elemzők egyértelműen az ellátási láncok szakadozását okolták a folyamatokért, valamint Joe Biden elnök keresletélénkítő lépéseit. Ennél azonban fontosabb, hogy nem adtak megnyugtató válaszokat a jövő kérdéseire.