Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
2022 januárjában az ipari termelői árak átlagosan 22,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés ütemét elsősorban az alapanyag- és energiaárak, valamint a munkabérek növekedése befolyásolta - írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónaphoz képest az exportértékesítési árak 1,4 százalékkal csökkentek, a belföldi értékesítési árak 4,5, az ipari termelői árak összességében 0,6 százalékkal nőttek.
Decemberben az egy évvel korábbinál 22,3 százalékkal voltak magasabbak az ipari termelői árak, vagyis az éves alapú áremelkedési ütem januárban már stagnált. A havi alapú 0,6 százalékos emelkedés is lassulást jelent, ami azt illeti, augusztus óta nem volt ennyire lassú a havi áremelkedés.
Az ipari termelői árak nem jelennek meg közvetlenül és azonnal a fogyasztói árakban, de idővel elkerülhetetlen, hogy begyűrűzzenek oda, különösen ilyen drasztikus áremelkedés esetén. Vagyis az ipari termelői árak elszállása további felfelé mutató kockázatot jelent a 2022-es inflációs előrejelzésekben.
Ami a részleteket illeti, 2022 januárjában a 2021. januárihoz képest a belföldi értékesítésen belül a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 23,8, a 33 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 66,3 százalékos volt a drágulás.
Az energiaiparra vonatkozó adat azt jelenti, hogy ebben az alágban jelentős drágulás volt decemberhez képest: abban a hónapban még csak 56 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 49,7, a beruházási javakat gyártókban 8,3, a fogyasztási cikkeket gyártókban 13,2 százalékkal nőttek az árak.
Az ipari exportértékesítési árak 15,5 százalékkal emelkedtek, ezen belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 10,2, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban – a világpiaci árak növekedése következtében – 185 százalékos volt a drágulás.
