Az árstop kifutásával a kormány felpörgette a multiellenes szólamokat, és talán van még, aki elhiszi, hogy a Karmelitából törik le az inflációt. Valószínűleg nem azok, akik boltba járnak.
0,5 százaléknál is nagyobb lehet a GDP-csökkenés idén, az éves átlagos infláció18 százalék körül alakulhat. A költségvetési hiány a betervezett 3,9 százalék helyett 4,7 százalék lehet.
Vége a jegybanki vészhelyzetnek, kivezetik az egy éve ideiglenesen működő, az árfolyamválság megakadályozása érdekében bevezetett eszközöket, megszűnik a kettős kamatrendszer. A következő hónapokban a 13 százalékos alapkamat csökkentése is terítékre kerül, de még sokáig maradnak a magas kamatok. Orbán Viktor az Országgyűlésben rombolta a jegybank hitelességét, minisztere, Nagy Márton pedig harcot hirdetett.
Az áremelkedések miatt Emmanuel Macron kormánya is lépéskényszerbe került.
2025-re tehet vissza az EU a hosszú távon célként kitűzött két százalékos inflációs értékhez, de nagyon komoly eredmény, hogy a tavaly októberi 10,6 százalékos drágulás mostanra már megfeleződött – jelentette ki az Európai Központi Bank elnöke.
Nagyon csúnya vége lett a legutóbbi benzinárstopnak, most viszont a gyenge forint és az orosz-szaúdi politika miatt újra annyira megdrágult a benzin, hogy a hatósági ár ötletével játszik a kormány. És jól láttuk: ez komoly népszerűséget hoz nekik, egészen addig a pontig, amikor már nem a totális káosz fenyeget.
A miniszterelnök szerint Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága elég erős, hogy megvédje a nyugdíjakat.
Idén mínuszban, jövőre pedig a nem is oly régi reményekhez mérten feleakkora növekedéssel lehet csak számolni. A múlt heti Közgazdász-vándorgyűlés is kevés okot adott a megnyugvásra: látszott, hogy az igazi gond nem a számokkal van, a visszaeső növekedés és kieső támogatások mellett egyre hangosabban fúj egymásra a gazdasági kormányzat és a jegybank, ami több, távolabbra mutató kockázatot is jelent.
Minden afelé mutat, hogy a Fidesz a 2010-es években alkalmazott eszközökkel nem lesz képes kivezetni az országot a válságból, és fenntartható növekedési pályára állítani a gazdaságot. És nem látszik, hogy a párt kész és/vagy képes lenne végrehajtani egy átfogó reformot.
A gazdaságfejlesztési minisztert Egerben kérdezték, beszélt arról is, támogatná-e a bankadó emelését, amit egy nappal korábban a pénzügyminiszter vetett fel ugyanott.
Túl vagyunk a nehezén, de ez nagyon sokba került –- mondta Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország elnök-ügyvezetője. Arról is beszélt: a beszállítók sokkal jobban növelték a profitjukat, mint a boltok.
Amit megtesznek, váratlanul teszik, amit előre jeleznek, az legtöbbször nem történik meg. Határidőre soha. Az ország harmada által messze tekintő államférfinak, ha nem szent gurunak tekintett kedves vezető tényállításai a legritkább esetben felelnek meg a tényeknek. Vélemény.
Surányi György volt MNB-elnök állítása, miszerint "egy modern jegybank hatékony működéséhez, hiteles antiinflációs politikájához nincs szüksége tőkére", ellentmond saját, a kormány fiskális és az MNB monetáris politikájának – egyébként maradéktalanul helyes – súlyos kritikájával, írja szerzőnk. Vélemény.
A német kórházak azonnali pénzügyi segítséget követelnek, a kormány más megoldást ígér a magas infláció okozta válsághelyzet rendezésére.
Ha egy termék ára egy boltlánc különböző egységeiben eltérő, akkor a rendszer nem a legalacsonyabb árat veszi figyelembe, hanem az egységek többségében elérhető árat.
Már csak két ország maradt a 27 uniós tagállam közül, ahol nem egy számjegyű az infláció.
Két nappal tovább tart a legendás sörfesztivál Münchenben, hogy a német egység napján, október harmadikán érjen véget. Legkevesebb hatmillió vendéget várnak, akiknek jócskán megemelt árakkal kell szembenézniük.
A bújtatott áremelés ellen jó eséllyel pár, az EU által előírt módszer segíthet, nem a propaganda.
Ha abból indulunk ki, hogy a novemberi emelés 4 százalék lesz, az a költségvetésnek legalább 200-220 milliárd forintnyi plusz kiadást jelenthet.
