Az lenne a logikus, hogy ha minden drágább, akkor sokkal több adót is fizetünk be a vásárlásaink után, mégis alig nő idén az állam áfabevétele 2022-höz képest.
Évente több száz milliárdos nagyságrendben fektetnek be az árak letörésébe, valamint munkatársaik bérezésébe és egyéb juttatásaiba az árharcos multinacionális nemzetközi élelmiszerláncok. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) hat nemzetközi élelmiszer-kiskereskedője (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) emellett sokrétű intézkedéscsomaggal támogatja kollégái munka- és életkörülményeit, a rugalmas munkavégzési lehetőségektől kezdve az extra szabadságokig. A munkavállalóik 70 százalékát adó nők élethelyzetét figyelembe véve az áruházláncok számos további családbarát intézkedést is beépítettek működésükbe, hogy támogassák a családi élet megalapozását, valamint a gyerekvállalás és a karrierlehetőségek összeegyeztetését.
Bevásárolta magát az Indotek-csoport az Auchanba; elkészült a kormány őszi adócsomagja; az EU mind a 26 másik tagállamában megvan az egy számjegyű infláció. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A kenyér ára duplájára nőtt az elmúlt három évben, az élelmiszerek átlagosan 62, a szolgáltatások 27, a benzin 73 százalékkal kerül most többe, mint 2020 szeptemberében. Megnéztük, hogyan változtak az árak, amióta eldurvult az infláció, és hogy a drágulás mostani lelassulása ellenére hol tartunk több éves összevetésben.
Ötödik hónapja szinte változatlan a gazdát cserélő személyautók száma.
A munkavállalók 38 százalékánál nem volt semmilyen bérrendezés.
2021 vége óta nem látott szintre esett az EU inflációja, az pedig több mint két éve nem történt meg, hogy legyen egy ország, ahol csökkentek az árak. A magyar mutató továbbra is a legrosszabb az egész unióban.
Európa sok részén már 5 százalék környékére levitték az inflációt, de egyelőre nem mindenütt látszik a megoldás, hogyan vinnék még annál is lejjebb. Főleg az aggasztó, hogy bármilyen energiaválságra még mindig elég rosszul reagálna a kontinens, és az élelmiszerek ára is magas. Persze minden szebbnek tűnik az EU-ban, ha azzal hasonlítják össze, milyen a helyzet Magyarországon.
Az inflációs cél felemeléséről vitát nyitni is káros.
Idén éves átlagban 0,5 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság, jövőre 2,5 százalékos növekedés várható a Kopint-Tárki szerint. Jövőre éves átlagban 6 százalékos infláció várható, ami még mindig a legmagasabb adat lesz az EU-ban.
Ötven éve ért véget a szinte ingyen energia és a korlátlannak tűnő növekedés korszaka, ami után tömegek döbbentek rá, hogy az olaj egyszer csak elfogyhat. 1973 októberének elején tört ki a jóm kippuri háború, a hónap közepén pedig elkezdődött a XX. század egyik legsúlyosabb gazdasági válsága, amikor az arab államok leállították az olajszállítást az Izraelt támogató országokba. Az embargó fél év alatt véget ért, a hatásai ennél sokkal tovább megmaradtak.
Három és fél évnyi gyarapodást buktunk az infláció miatt.
Feszülten figyeli mindenki, milyen hatása lesz az izraeli-palesztin háborúnak a világpolitikára és a gazdaságra; tovább lassult a magyar infláció, de még mindig kiemelkedően magas másokéhoz képest; gondolkozik a kormány, tiltsa vagy támogassa-e az energiaitalokat. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Orbán Viktor szerint a „mély-Magyarországról" érkező Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjai azt jelentik, hogy a magyarságnak nincs oka félni. Hosszan beszélt arról, hogy elítéli a Hamász terrortámadását Izrael ellen, majd ekézte az Európai Uniót azért, hogy beengedte a menekülteket és továbbra is be akarja engedni. Azt mondta, az unió jelenlegi irányítóival nem lehet együtt dolgozni, le kell őket váltani. Bejelentette azt is, hogy a jövő héten Kínába utazik.
A konferenciát harmadik alkalommal rendezi meg közösen a Fővárosi Önkormányzat, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézete.
Évközi minimálbér-emelés viszont végül nem lesz. Dolgozói oldalról a minimálbért 15, a garantált bérminimumot 10 százalékkal növelnék, de ez a kérdés még nyitott. 2027-ig összevonnák a kettőt, a szakképzett dolgozók plusz tudását pedig ágazati kollektív szerződések keretében fizetnék ki.
Augusztusról szeptemberre csak az élelmiszerek ára nem nőtt, minden másé igen, így aztán hiába lassul szépen az éves infláció, a havi még mindig jóval nagyobb, mint ami árstabilitást jelentene – írta Virovácz Péter, az ING elemzője a 12,2 százalékos inflációs adatról.
Az üzemanyagok ára újra az egekben jár, a rezsi viszont sokkal olcsóbb most, mint egy éve volt. A szolgáltató szektorban még csak most indul be az áremelkedés fékezése, az élelmiszereknél ez már kezdi megtenni a hatását – derült ki, amikor tételesen néztük át a KSH 140 termékcsoportra lebontott inflációs számait.
Tavaly nyár óta nem látott szintre lassult az infláció, hiszen most először a rezsicsökkentés részleges eltörlése utáni szinthez hasonlítjuk az árakat. A benzinár újra nagyot nőtt szeptemberben, az élelmiszerek viszont olcsóbbak lettek, mint egy hónapja.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg közgyűlését: Afrikában utoljára 50 éve volt ilyen. Akkor Kenyában, most Marokkóban, Marrakesh városában találkoznak egymással a világ pénzügyminiszterei és jegybank elnökei.
