A versenytorzító, erőszakos (jog)szabályalkotáson túllépve a kormány immár nyílt fenyegetéssel, zsarolással kényszerít piaci vállalkozásokat, hogy kedve szerint működjenek. A verőlegény-gazdaságpolitika arca, végrehajtója és szellemi atyja Nagy Márton. A miniszternek van víziója, de szinte biztos, hogy nincs igaza.
Novemberben fizetik, január 1-ig visszamenőlegesen.
Hogyan zárulnak ördögi körbe a makrogazdasági válságtényezők? Megúszhatjuk-e megszorítások nélkül, megmenthetnek-e minket az EU-s pénzek? Miért kerül ennyibe a benzin és tényleg lehet-e 750 forint januártól egy liter? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt hetek gazdasági híreit és megnéztük, van-e kiút a szorult helyzetből.
Jövő évtől akár 25-30%-kal is növekedhetnek a fuvardíjak.
Szakmai hozzá nem értés, gyenge szövegértési képesség – csak úgy sorjáznak a kemény szavak.
A narancslé ára várhatóan a másfélszeresére nő a magyar boltokban, míg a nyers gyümölcs ára egyelőre nem száll el. A floridai ültetvényeket két hurrikán tépázta, Európában pedig a tavalyi aszály okoz terméskiesést.
A régiós üzemanyagpiacon a magyarországi árak a középmezőnyben vannak, de 30-40 forintos literenkénti különbség az országok árai között már az egyensúly megbomlásához és a benzinturizmus megindulásához vezethetne.
Az árstop kifutásával a kormány felpörgette a multiellenes szólamokat, és talán van még, aki elhiszi, hogy a Karmelitából törik le az inflációt. Valószínűleg nem azok, akik boltba járnak.
Vége a jegybanki vészhelyzetnek, kivezetik az egy éve ideiglenesen működő, az árfolyamválság megakadályozása érdekében bevezetett eszközöket, megszűnik a kettős kamatrendszer. A következő hónapokban a 13 százalékos alapkamat csökkentése is terítékre kerül, de még sokáig maradnak a magas kamatok. Orbán Viktor az Országgyűlésben rombolta a jegybank hitelességét, minisztere, Nagy Márton pedig harcot hirdetett.
A Fitch-nél nem hagyták szó nélkül a hiánycél jelentős emelését, és visszaesést várnak 2023-ra.
Éves alapon 7,1 százalékkal, az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.
A nyers gyémánt ára csökkent idén, mert a vásárlók másra költenek – írja a CNN gazdasági rovata.
A jegybank elnöke szerint az MNB 2021 tavaszán a világon az elsők között ismerte fel az inflációs tendenciák megváltozását és hívta fel a figyelmet a tartósan magas infláció veszélyére.
Az iparkamara elnöke azt mondja, az inflációs probléma megoldásához új megoldásokra és új vezetőségre van szükség a Magyar Nemzeti Bank élén.
A gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt a Világgazdaság konferenciáján, hogy egyszerre helyreállítható a növekedés és a fiskális egyensúly.
Rendesen elszámolta magát a kormány: 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. A korábban várt 0,5 százaléknál is nagyobb lehet a gazdasági visszaesés, az éves átlagos infláció 18 százalék körül alakulhat, miközben egy felmérés szerint a magyarok majdnem fele nyomorog vagy a nyomor szélén áll. Ehhez képest nem a nyugdíja felét, csak a harmadát kapja meg kiegészítésként egy átlagos nyugdíjas. Kiderült viszont, hogy olyan nincs, hogy valami olcsó, a fast fashion legalábbis nem az, de azért egy albán tengerparti lakás még nagyon megérheti. Vonattal viszont jobb, ha nem próbálunk menni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
0,5 százaléknál is nagyobb lehet a GDP-csökkenés idén, az éves átlagos infláció18 százalék körül alakulhat. A költségvetési hiány a betervezett 3,9 százalék helyett 4,7 százalék lehet.
Az áremelkedések miatt Emmanuel Macron kormánya is lépéskényszerbe került.
Ha kilépnek propagandistaszerepükből, képesek nyíltan beszélni az ország válságos gazdasági helyzetéről az illetékes miniszterek és a jegybank elnöke. Ám az is lelepleződik, hogy totálisan mást gondolnak a válságkezelésről. Kérdés, milyen lesz a folytatás.
