Csaknem egy éve csökken a keresetek értéke, amit, némiképp váratlanul, a miniszterelnök is elismert. Viszont gyors javulást ígér. Ám bármennyire szépen csillognak majd a decemberi ár- és béradatok, az elmúlt esztendő veszteségeit nem pótolhatják.
A szerdai ülésen még az infláció várható alakulásáról sem adott érdemi tájékoztatást a kormány.
Árfigyelő, kötelező akció, az árstop vége – csak kapkodja a fejét az, aki augusztusban élelmiszerboltba ment. Megnéztük, a sok százalékjel árnyékában hogyan is változtak az árak, mennyire vetette vissza a már elindult áresést, de kiderült az is, hogy a kristálycukorért vagy a húsért jóval többet kell fizetnünk, mint eddig.
A keddi kamatdöntéssel aligha okoz meglepetést a Magyar Nemzeti Bank, viszont annál fontosabb információkat árulhat el arról, mi várható a döntéshozatalban az ősszel. Szeptemberben beérhet az irányadó kamat és az alapkamat összeolvadása, egyben az is kiderülhet, mennyire súlyos revízióra készülhet a Monetáris Tanács a csalódást keltő második negyedéves növekedési adatok ismeretében.
Amennyiben az éves infláció magasabb lesz 15 százaléknál, márpedig az előzetes becslések szerint 17,5-17,7 százalék körül tetézhet az éves infláció.
Nagy Márton decemberre csupán 7 százalékos inflációval számol. Ettől az éves infláció persze még majdnem 18 százalék lesz.
Az emberek a vendéglátóhelyeken is az olcsóbb söröket keresik.
A miniszterelnök szerint a Puskásban idén több koncert volt, mint focimeccs, így nem érti a károgókat, akik szerint a stadionok csak focira, az ő személyes hobbijára lennének jók. Beszólt az orosz gázszállítást Európa felé 2024-től leállító Ukrajnának, majd éltette kormányát, hogy a türkök felé építettek kapcsolatokat, hiszen az a térség a következő tíz évben nagyon fontos lesz. 2023-ra szerinte úgy fogunk emlékezni, mint az infláció letörésének évére, 2024 pedig a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz.
A kormányzati gazdaságpolitika csúcsra járt a nyáron. A számtalan lépés közt akad alapvetően pozitív trendre felülő látszatintézkedés, akad csekély hatású változtatás és sok-sok megszorítás. Az biztos, hogy jobb lesz – most annyira rossz a helyzet, hogy ennél már csak jobb lehet. Elemzés.
A vártnál is magasabb emelés mellett döntött Törökország központi bankja, ahol az elszálló infláció és a líra gyengülése egyre súlyosabb gazdasági nehézségekre utal. A mostani lépést várhatóan újabbak követik, ami talán megerősítheti a török jegybanki döntéshozatal iránti befektetői bizalmat, de az éves infláció idén így is a 60 százalékot közelítheti.
Az egyre szélsőségesebb időjárás következményeivel sokkal hamarabb szembesülünk, mint korábban vártuk. Van, ahol már levették a paradicsomot az étlapról, annyira megdrágult.
A szülőknek idén talán kevesebb fejfájást okozhat az iskolakezdés, mint egy évvel ezelőtt: bejártuk a hipermarketeket, áruházláncokat, és papír-írószer boltokat, megnéztük a webshopokat, és azt tapasztaltuk, hogy volt olyan hely, ahol az alapvető tanszereket már 15 ezer forint alatt is be lehet szerezni. Persze volt olyan üzlet is, ahol akár 40 ezer forintot hagyhatunk a kasszánál. Megnéztük, mennyibe kerül alsó hangon az iskolakezdés egy általános iskolásnak.
Gazdaságkutatók inflációs várakozásai hosszú idő óta először érezhetően enyhültek az euróövezetben a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet szombaton publikált felmérése alapján, de az inflációs ráta valószínűleg még évekig az Európai Központi Bank által kitűzött cél felett marad.
Lépni sem lehet idén nyáron a Barbie-tól: rózsaszínben úszik a világ a film népszerűségét meglovagló termékektől, a közösségi médiát leuralta a Barbiecore, Kennek megint csak be kell érnie a mellékszereppel. De vajon dollárra fordítható ez a pink őrület? És ki profitálhat belőle a filmstúdión kívül?
Már csak a visegrádi országokban két számjegyű az infláció – derül ki az Eurostat friss adataiból. Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet, mint bárhol máshol az EU-ban.
Amikor amúgy is ekkora az infláció, akkor azt a csokigyártók sem háríthatják át egy az egyben a fogyasztóikra.
A terméktanács szerint ősszel is legfeljebb 15-25 százalékkal mehet le az ára, a többi zöldség viszont már nem lesz olcsóbb.
A zöldség ára olyan drasztikusan emelkedett, hogy egyelőre nem használja a szendvicsekben a gyorsétteremlánc.
A 2022-es árakhoz viszonyítva egyes tételeknél 40 százalékos drágulást jósolnak.
Az első félév alapján nemhogy 1,5 százalékos éves gazdasági növekedés nem lesz, de esélyes, hogy semekkora sem – ám a büdzsét a kormány 1,5 százalékkal tervezte. A vártnál magasabb infláció segíti az államháztartást, ezzel együtt megszorításokra és/vagy a hiány elengedésére lesz szükség.
