Lecsúszóban van Magyarország a távközlési infrastruktúra minőségében, miközben az internet- és mobilszolgáltatások drágulnak. A kormány tettei s a hatóság tétlensége gyengítik a versenyt – írja e heti számában a HVG.
Beszerzési ár alatti értékesítéssel, kötelező akcióztatással, versenyhivatali árfigyelővel fogja vissza a kormány az élelmiszerárakat. Az év végére 7 százalékra mérséklődő inflációt ígért, amit, ha piaci alapon nem megy, mindenképpen kikényszerít.
17,6 százalékos volt az infláció júliusban, ami jobb, mint az elmúlt néhány hónap számai, de azért még mindig egy nagyon nagy drágulást jelent. A Központi Statisztikai Hivatal 140 termékcsoport árainak változásából számolja ki az inflációt, ezeket mutatjuk most be részletesen.
Tavaly augusztus óta nem látott szintre lassult az inflációnk, ami persze így is EU-rekorder, 17,6 százalékos. Az elmúlt egy hónapban az élelmiszerek árai már estek, a szolgáltatásoké és a háztartási energiáé viszont nagyot nőtt.
A versenyhivatal hivatalos verziója még készül. Elvileg az a cél, hogy az árösszehasonlító adatbázishoz minél többen hozzáférjenek.
Júniusban is a magyar kiskereskedelmi forgalom visszaesése volt az egyik legnagyobb az unióban. Mármint mennyiségileg, a forgalom értéke (tehát a boltokban elköltött összeg) Magyarországon nőtt az egyik legnagyobbat.
Májushoz képest minimálisan bővült, 2022 júniusához képest pedig már csak 8,3 százalékkal volt kisebb a kiskereskedelmi forgalom júniusban. Az első félév egészét tekintve a visszaesés 10,3 százalékos volt. Őszre újra pozitív tartományba kerül a reálkeresetek változása, a lakosság újra többet fog tudni fogyasztani.
Magyarországon csökkent az elmúlt tíz évben az egyik legnagyobb arányban a népesség az Európai Unióban. Bár többen költöztek Magyarországra, mint amennyien elvándoroltak, a természetes fogyás mintegy 4 százalékos volt 2012 és 2022 között.
A múlt hét pénteki emeléssel együtt 30-42 forinttal lesznek drágábbak az üzemanyagok most péntekre.
Jelentősen megdobja a bevásárlás árát az árstop kivezetése azok számára, akik befőzni készülnek, vagy akik húsételt terveznek ebédre – ezt tapasztaltuk a hatósági árak kivezetése utáni reggelen. Vannak persze meglepetések is, és több termék ára esett.
Az inflációt nem nyomta le, de hozzásegítette a Fideszt egy újabb választási győzelemhez, így azóta is rendületlenül okolhat a párt mindenki mást a drágulásért. Mit adott nekünk az ársapka?
Az elmúlt években meredeken nőtt a számszerű magyar GDP, de csak a pandémia utáni visszapattanás, gazdasági zavarok, illetve a brutális infláció magyarázza ezt. Mindenesetre, ha minden így megy tovább, elérhető 2030-ra a 160 ezer milliárd forintos GDP – de ki akarná, hogy így menjen tovább? Máskülönben olyan csoda kellene, amit még az amúgy is kétes értékű akkuberuházások sem tudnak elhozni.
Egy hónap alatt több, mint 650 ezren keresték fel az online árfigyelő oldalt a GVH elnöke szerint, de a pozitívnak szánt üzenettel csak azt ismerte el, amit eddig is tudtunk: szinte senki nem nézi a kormány inflációletörő csodafegyverének szánt árösszehasonlító oldalt.
Míg Magyarországon több, mint 20 százalékos, az USA-ban már csak 3 százalék az infláció. Karnyújtásnyira az amerikai kamatemelések lezárása, ami a magyar jegybank kamatcsökkentéseit segíti.
Jelentős hatása van az árfolyamnak az inflációra – ismerték fel hirtelen az MNB fő elemzői. Habár az elmúlt években tétlenül nézték a leértékelődését, most azzal álltak elő, hogy a stabil forint jót tesz a gazdaságnak.
A Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint részben az árösszehasonlító portáljuk miatt csökkent az élelmiszer-infláció júliusban, a látogatottsági adatok szerint viszont az állami árfigyelő szinte senkit sem érdekel.
Júliusban 0,3 százalékkal csökkent az árindex a tavalyi évhez képest, és ez komoly aggodalmat válthat ki nemcsak Pekingben, de az egész globális gazdaságban, mert a belső kereslet stagnálása a világ második legnagyobb gazdaságában visszaeséshez vezethet a világkereskedelemben is.
Úgy tesz a kormány, mint ha az állami intézkedések miatt csökkennének az árak.
A legdrágább balatoni strandbelépő mellett furcsa módon a legolcsóbbat is Tihanyban adják. A legdrágábbért 10 ezer, a legolcsóbbért 600 forintot kérnek.
Extrém hőség tombolt Európa nagy részén; tovább csökkent a magyar irányadó kamat és az MNB szerint folytatódhat a gazdasági helyzetünk javulása; kútba esik a nagy Mbappé-üzlet, de a szaúdi nyomulás így is egyre nagyobb a sportban. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
