„Ha nem szeretsz olvasni, annak talán a legfőbb oka az, hogy még nem találtál rá a megfelelő könyvre”

A mai vacsoramenü így néz ki: Tokhalsaslik A félkegyelműn. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij regénye, első kiadás, 72 dekagramm, 509 oldal finom, de masszív papíron, teljes vászonkötésben. Vlagyimir Szorokin orosz író Manaraga című könyve olyan közeli jövőben játszódik, ahol a jó és értékes irodalom hiánycikk. A könyvek múzeumi tárgyakká váltak, rajongóik előbb föld alatti klubokba tömörültek, az ínyencek azonban szintet lépnek, amikor exkluzív partikon könyveken sütött ételekkel veszik magukhoz egy szupersztár book’n’griller által készített ragyogó szöveget.

Az elbeszélő, Géza keresett book’n’griller, mesésen gazdag ügyfelei falják Az öreg halász és a tenger lapjain megsütött naphalsteaket, az arracheát Dos Passos U.S.A.-trilógiáján, a félig nyers disznósültet Jaroslav Hasek Svejkjén. Szorokin séfje nem az amerikai látnok, Ray Bradbury Fahrenheit 451 című kisregénye petróleumszagú könyvégetőjének munkáját folytatja: a Manaraga inkább ironikus védőbeszéd a könyv mellett, ami a máglyán is azokat szolgálja, akik talán most ízlelik meg először.

A magyarul Jakobovits Kitti irodalomterapeuta fordításában most megjelent, A tudatos olvasás művészete című kötet szerzője, az angol Ella Berthoud egyetért az orosz fantasztával abban, hogy a könyv akár lakomává válhat, de ő a könyvre nem rőzseként, hanem az egészséges életmód afféle étrend-kiegészítőjeként tekint. Berthoud biblioterapeutaként általános orvoshoz hasonló munkát végez, csak recept helyett könyvek címét írja fel a pácienseinek. Tizenöt éve tanít, mellette kiterjedt magánpraxist visz, workshopokat tart arról, hogy az olvasás hogyan segítheti a munka és a magánélet egyensúlyát, javíthatja az önbecsülést.