Akkorát zuhant a magyar gazdaság, amekkorára a legpesszimistább elemzők sem vártak; nagyot gyengült a forint; leváltották Parragh Lászlót, a kormány pedig beadta az új adócsomagot, benne az inflációkövető adóval. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Sok régi bérleti szerződés fut ki az irodapiacon, a hibrid munkarendre átállt cégeknek kevesebb hely kell. Zavart okoznak az állami célra fideszes vállalkozók árnyékában épülő nagy projektek és a bizonytalanság.
A kormány éppen most, a befektetési stop idején tapsol el 620 milliárd adófizetői forintot irodaépületek vásárlására teljesen átláthatatlanul, sokak szerint azért, hogy NER-közeli vállalkozók veszteséges építési beruházásait mentse meg. A pangó irodapiacon, energiahatékonysági érvekkel próbálja alátámasztani a kegyelteket helyzetbe hozó üzletet.
Eleve nem piaci alapon indultak a Dürer- és a Bosnyák téri megaberuházások, amelyekbe az állam 360 milliárd forinttal vásárol be.
Budapesten a jelenlegi 4,34 millió m2 irodaállomány mellé idén 180 ezer m2 új irodaterület készül el, míg 2024-ben 120 ezer m2 fejlesztésre számítanak a szakértők, aminek csupán 40 százaléka vár már csak bérlőre.
Felszámolja hazai érdekeltségeit a CA Immo, 180 ezer négyzetméternyi irodaépület kerül a piacra, közte a Bartók Ház és a Millenium Towers.
A pandémia ellenére is az irodaházak uralták a magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacot, míg a kiskereskedelmi és vendéglátóipari ingatlanok iránt szinte teljesen eltűnt az érdeklődés - derült ki a Real Estate Intelligence Report 2022 című kiadványból.
Óriási változások nem, apróbbak viszont fogadják azokat, akik a home office-ból visszatérnek az irodába. A megelőzés abszolút előtérbe kerül mindenhol, kérdés azonban, hogy az otthoni munkát mennyire építik be a működésbe a munkáltatók.
Hatalmas az igény a logisztikai ingatlanokra, gombamód szaporodnak az új létesítmények. A szállodapiacon viszont vége az építési láznak, az irodák sorsa pedig még mindig kérdéses.
Kínálat van bőven a hazai irodapiacon, a kereslet viszont összeomlott, a legtöbb cég kivár, inkább csak hosszabbítja a szerződését. Ideje kiszámolni, ki hogyan tervezi a működést a járvány utáni új világban.
Pest nem központi része a legfelkapottabb a bérlők között.
Az elmúlt tíz évben jelentősen leszűkült az irodaépítésre alkalmas, üres belvárosi telkek száma, így a fejlesztők a külföldön jól bevált gyakorlatnak megfelelően sokszor régebbi épületeket, például gyárakat újítanak fel úgy, hogy megfeleljenek a 21. századi igényeknek. A legtrendibb budapesti gyárirodák és szövevényes történeteik következnek.
