Visszatérés az irodai életbe: mi lesz az otthoni munkával és a maszkkal?

Csak bizonyos helyeken kell maszkot viselni, kinyitottak az éttermek és a pubok, végre kávézhatunk és már koncertre is járhatunk: néhány megkötésekkel kezd visszatérni az élet a normálisnak mondható – vagy legalábbis ahhoz közeli – kerékvágásba.

A legszigorúbb korlátozások megszűntével azonban az irodák is újra kezdenek megtelni élettel: visszaszállingóznak a közel másfél éve a kosztümöt és öltönyt melegítőre cserélő alkalmazottak, hogy a Zoom és Teams call-ok helyett ismét klasszikus módon, irodai környezetben bonyolítsák le a meetingeket.

Egyes vélemények szerint a vírus velünk marad, mások azt mondják, a nyájimmunitás megszerzésével sikerül kikoptatunk a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust, a Sars-Cov-2-őt. Az elmúlt közel másfél évben a világ lakosságának nagy része nemcsak virológiából és infektológiából vált szakértővé, hanem megtapasztalhatta, hogy otthonról is lehet hatékonyan dolgozni.

Ez sokaknak már a világjárvány előtt is világos volt, azonban vannak olyan munkakörök, amelyek személyes jelenlétet igényelnek, így ezeken a helyeken óriási kihívások elé állította a munkavállalókat és a munkáltatókat a home office.

Általánosságban véve azonban a legtöbb cég ráébredt: attól, mert a munkavállalók nincsenek személyesen az irodában, nem lopják a napot, hanem otthonról is elvégzik a munkát. Néhány kósza pillanatra gondolhattuk azt, hogy a fél világ továbbra is otthonról dolgozik majd, mostanra azonban egyértelműen látszik, hogy a járvány – most már remélhetőleg véglegesnek mondható – európai visszahúzódása magával hozza azt is, hogy a pandémia következtében kiürült irodákba újra felpezsdül az élet.

Home office: majd a cégek eldöntik

Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy minden marad a régiben, az elmúlt másfél év ugyanis jelentős nyomot hagyott az irodai életen. A visszarendeződésnek egyelőre több kérdőjele is van, például az, hogy mennyire marad meg a home office. Makk Károly Dömötör, a TriGranit bérbeadást vezető menedzsere két dologban biztos: egy ideig megmarad a rugalmasság, illetve nem lesz egységes gyakorlat a távmunka mértékében; azt cége válogatja majd, például úgy, hogy az 5 napból egyet engedni fognak home office-ra, és azt majd a munkavállaló döntheti el, hogy melyik napot dedikálja az otthoni munkavégzésre.

A szakértő szerint a bérlő dönti el az irodai jelenlét mértékét: 60 százalékos irodai jelenlétet akar vagy sem, vagyis rotációban járnak-e be a dolgozók. Ha emellett dönt, akkor elég lesz számára 30 százalékkal kisebb iroda is.

Azt már most látni, hogy a home office-őrület csillapodni látszik. A Google például rugalmas volt az otthoni munkával kapcsolatban a járvány alatt, de leszögezték, több munkakörben elengedhetetlennek tartják a cégnél a személyes jelenlétet. Sőt, a techóriás nemrég bejelentette, hogy hétmilliárd dollárt szán 2021-ben egyesült államokbeli irodafejlesztésekre, és csúcsirodákkal csábítja az alkalmazottakat.

Makk Károly Dömötör szerint a mostani átmeneti időszakban alig van mozgolódás az irodapiacon, mindenki ott marad, ahol van, sőt hosszabbít 1-2 évet, mert nem lehet előre látni, mi történik, éppen ezért a bérleti szerződések újrakötése a jellemző. Hozzátette, hogy a bérleti díjak nem változtak, és nem is számítanak arra, hogy a következő egy- másfél évben változnának, vagy akár szignifikánsan csökkenjenek. Ennek fő oka az, hogy a bérleti szerződések öt évre köttetnek.

Arra viszont számítanak a szakértők, hogy másfél év múlva óriási kereslet lesz az irodapiacon. Azok lesznek a nyertesek, akik a járványhelyzetben kitartottak és nem álltak le az építkezéssel. Ők a startvonalon várják majd a kereslet növekedését. Szerinte ahogy eddig is, ez után is az A kategóriás irodákra lesz a legnagyobb igény. Ezekből Budapesten is akad példa: a Müpa melletti területen épülő Millennium Gardens irodaház 37 ezer négyzetméteren kínálja 2022 második felétől a csúcsirodákat.

Már senki sem lepődik meg a szenzoros kézfertőtlenítőn

Azt tehát nem tudni, a cégek milyen arányú irodai jelenlétet szabnak majd meg az irodai élet újbóli feléledésekor, az viszont szinte biztosra vehető, hogy több, aprónak tűnő, ámde nagyon fontos és a járvány által hozott, higiéniával és megelőzéssel kapcsolatos változás megmarad. Persze ezek a járvány előtt is fontosak voltak, a Covid azonban még inkább óvatosabbá tette a munkáltatókat és dolgozóikat, akik felismerték: egy alapos kézmosás, szellőztetés és a távolságtartás nemcsak a saját, hanem a közvetlen környezetükben tartózkodók életét mentheti meg.

Alapfelszerelés lett az irodákban az érintésmentes kézfertőtlenítő és szappan. A higiénián kívül a munkavégzés körülményei is nagy valószínűség szerint valamelyest átalakulnak. Az egymástól távolabbi munkaállomások kialakítása – ahol ezt megteszik – látványos térrendezést fog majd jelenteni, a hot deskek működése azonban kérdésessé válik, de nem valószínű, hogy megszűnnének – prognosztizálja Makk Károly Dömötör, aki hozzáteszi, az azonos asztal, számítógép, szék, egér használata egy világjárvány után másfél évvel “valljuk be, nem túl vonzó”.

Nagy kérdés a maszkhasználat: bár egyelőre tartja magát, de ha valóban visszaszorul a járvány, egyre kellemetlenebb lesz viselni, és valószínűsíthető, hogy egy idő után a legtöbben elhagyják – bár biztosan lesznek olyanok, akik elővigyázatosságból továbbra is viselni fogják. A munkáltatók többsége egyelőre valamilyen formában még kéri a maszkhasználatot, például úgy, hogy a közös terekben és tárgyalókban kötelezővé teszi.

A visszarendeződés mértékét azért nehéz megítélni, mert a cégek maguk döntik el, milyen szabályokat hoznak az otthoni munkavégzésre, a higiéniás és prevenciós protokollokra, és arra is, milyen szabályok vonatkoznak majd a külsős embereknél (például mérnek-e majd testhőt, ha külsős látogat az irodába). Az oltást bizonyító védettségi igazolvány azonban fontos szerepet kap az előzetes szűrésben is – véli a TriGranit bérbeadást vezető menedzsere.

Előtérben a mentális egészség

Ha a koronavírus-járvány pozitív hatásait kellene listázni, a mentális egészségről való őszinte kommunikáció mindenképp előkelő helyen szerepelne. Bár a pandémia sokakban felerősítette, vagy éppen előhozta a stresszt és a depressziót, az mindenképp pozitívumként mondható el, hogy a korábban tabu témának számító mentális problémák a járvány által okozott megpróbáltatások miatt előtérbe kerültek, és addig, amíg a pandémia előtt nem volt jellemző ezekről nyíltan beszélni, ma már egyre többen vállalják fel.

Nem hunyhatnak szemet efelett a munkáltatók sem, akiknek be kell látniuk, a mentális egészség sérülése rányomja a munkaképességre is a bélyegét. A home office-ban dolgozó munkavállalók gyakran észrevétlenek maradnak, rájuk különösen oda kell figyelni, például külön beszélgetésekkel, hogy a dolgozó azt érezze: feletteséhez is fordulhat problémáival. A kollégák újbóli csapattá kovácsolásának is nagyobb fókuszt kell kapnia, ha már egyre többen térnek vissza az irodába. Olyan apró dolgok is segíthetnek a csapatmorál erősítésében, mint a közös ebédek, illetve a közös programok szervezése, amire a korlátozások feloldása után egyre több lehetőség van.

A tartalom a TriGranit támogatásával a HVG BrandLab produkciójában készült, létrehozásában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.