A Spizter űrtávcső után a James Webb űrteleszkóppal is megfigyelték a tudósok a Földtől mitnegy 630 fényévre található Herbig–Haro-objektumot. Az új fotó lenyűgöző lett.
Különleges felvételt készített a James Webb űrteleszkóp, ezúttal egy, a Földtől mintegy 630 fényévre található gázfelhőről, valamint egy spirálgalaxisról. Amit a felvételen látni, az egy Herbig–Haro-objektum, egész pontosan a Herbig–Haro 49/50. A Herbig–Haro-objektumok a csillagkeletkezés során, a protocsillagok (őscsillagok) körüli akkréciós korongból, a korong síkjára merőlegesen poláris jetek formájában kiáramló anyag által létrehozott objektumok.
Az anyag eredetileg forró, ám ahogy elkezd lehűlni, fényt hoz létre. Ez a fény mutatja meg a képen látható narancssárga gázfelhőt is.
A HH 49/50-et 2006-ban fedezték fel a tudósok a NASA Spitzer űrteleszkópja segítségével, amit a kozmikus tornádó elnevezéssel ihlettek. A James Webb űrteleszkóp most azért vizsgálta meg az objektumot, mert a felbontása sokkal jobb, mint a Spitzeré, így a tudósok pontosabb képet kapnak a kiáramlás jellemzőiről. Mint kiderült, a kiáramlás csúcsánál lévő objektum, amit korábban csak egy kék foltnak látott a Spizter, valójában egy spirálgalaxis.
A Webb a közeli infravörös kamerája (NIRCAM) és közép-infravörös műszere (MIRI) segítségével dolgozott, hogy feltárja a hidrogén, a szén-monoxid és az energiával ellátott porszemcsék eloszlását a kiáramlásban. Az adatok végül segítenek a tudósoknak modellezni az objektum tulajdonságait, valamint azt, hogy milyen hatással van a környező anyagokra – összegez a Gizmodo.
A HH 49/50 csúcsánál látható galaxis sokkal távolabbi, mint a Herbig–Haro-obejtum. A modellezések szerint a HH 49/50 végül eltakarja majd a galaxist, bár az ESA közleménye szerint ez az átfedés több ezer évig tart majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Túlélte önmagát és még mindig nem halt meg egészen az internet hőskorának keskenysávú, telefonfüggő, analóg kapcsolatfelépítése. Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
A hánykolódó gép sötétbe borult fedélzetén sikoltoztak az utasok.
Kis magyar abszurd – írja Hadházy Ákos.
Egyre jobban hasonlít a valóság az 1984-re.
„Meglátom majd, hogy kinek a hibája.”
