Alkotmányjogász: Dermesztő hatása lenne a kormány törvénytervezetének, és lényegében bárkit érinthet

„A kormány által átláthatósági törvénynek nevezett tervezet nem felel meg a jogállami normáknak” – mondta a HVG-nek Stánicz Péter alkotmányjogász, aki szerint a benyújtott javaslat olyannyira homályosan fogalmaz, hogy lényegében bárkire, bármilyen szervezetre alkalmazható. Arról pedig szabadon dönthet majd az amúgy is kétséges felhatalmazással rendelkező Szuverenitásvédelmi Hivatal, hogy ki válhat szankcionálhatóvá.  

Ha a parlament honlapjára felkerült tervezetet elfogadják, akkor büntethetővé válnak azok a „közéletet befolyásoló” magyar cégek, civil szervezetek, sajtótermékek, amelyek külföldről is kapnak „támogatást”, és „veszélyeztetik Magyarország szuverenitását”. A szuverenitást pedig az veszélyezteti a javaslat szerint, aki megkérdőjelezi vagy negatív színben tünteti fel a tervezet által alkotmányos alapértékként meghatározott elemeket: ilyen például a demokratikus jogállamiság, az önazonossághoz való jog, a család és a házasság védelme, a keresztény értékek védelme, valamint a más országokkal való békés együttélésre való törekvés.

Az alkotmányjogász szerint viszont nem egyértelmű, hogy: 

1. Pontosan kikre vonatkozik a tervezet? Kérdés például, hogy ha egy cégnek vannak külföldi partnerei, akkor onnantól kezdve senkit sem támogathat, mert tartania kell a büntetéstől? Vonatkozik a szabályozás a pártokra is? Ha egy cég európai uniós támogatást kap, akkor nem támogathat senkit sem, mert az közvetve már külföldi támogatásnak minősül, és büntethetővé válik? (A tervezet alapján nem csak a civil szervezetekre alkalmazható a jogszabály.) 
2. Ki számít közbeszédet befolyásolónak? Ha egy cég kommunikál például a Facebookon, akkor az már ebbe a kategóriába sorolható?
3. Mi számít támogatásnak? Ha egy külföldi cég egy rendezvény megtartása érdekében rendelkezésre bocsát egy helyiséget a közbeszédet befolyásoló szervezetnek, akkor már megvalósul a tiltott támogatás?  
4. Pontosan milyen tevékenységek esnek a törvény hatálya alá? Ha egy sajtótermék például beszámol arról az uniós eljárásról, amelyet Magyarország ellen indítottak, akkor az a cikk már megkérdőjelezi az ország demokratikus elkötelezettségét? Egy publicisztikában sem lehet felvetni, hogy a világon nemcsak férfiak és nők léteznek? 
5. A tervezet szerint helyszíni ellenőrzésre is van lehetőség, amely során minden szükséges adatot át kell adni, de ennek a garanciáit nem rögzítették. Ha például kivonul a NAV egy szerkesztőséghez, akkor nem tudni, sérül-e a forrásvédelem. Ha egy vállalathoz vonulnak ki, mi garantálja, hogy nem kerülnek ki érzékeny adatok? 
6. Milyen jogorvoslati lehetőségek lesznek? Mi az alkotmányos indoka annak, hogy közvetlenül a Kúriához lehet fordulni? 

Stánicz Péter szerint a jogbiztonság és az annak részét képező normavilágosság az egyik legfontosabb jogalkotási követelmény. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályoknak világosnak és egyértelműnek kell lenniük: pontosan tisztázni kell, hogy mit jelentenek a törvényben szereplő fogalmak, kikre vonatkozik a szabályozás, valamint hogy milyen cselekmény esetén lehet büntetésre számítani. „A tervezetben olyan tág fogalmakat alkalmaznak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal gyakorlatilag bármilyen vállalatra, szervezetre rásütheti, hogy sérti Magyarország szuverenitását. A túlzottan tág fogalmak mindig lehetőséget adnak az önkényes jogalkalmazásra” – fogalmazott. A Szuverenitásvédelmi Hivatal ráadásul maga határozhatja meg azt is, hogy mit is jelentenek a törvényi fogalmak.

Az alkotmányjogász szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal eleve megkérdőjelezhető alkotmányos felhatalmazással rendelkezik, de eddig nem voltak szankcionálási lehetőségei. Ha viszont elfogadják a jogszabályt, akkor közvetve ugyan, de rendelkezik majd ilyen jogosultsággal, ráadásul rendkívül jelentős büntetések kiszabását teheti lehetővé. A nem egyértelmű szabályozás miatt pedig már egy jelentéktelen cselekményt is szabályellenesnek minősíthetnek. 

A tervezet szerint a Kúriához lehet jogorvoslatért fordulni, de a testület az eredeti döntést nem változtathatja meg. Stánicz Péter szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Kúria csak helybenhagyhatja vagy megsemmisítheti a pénzmosás elleni szerv döntését, de abban semmi sem gátolja meg a hatóságot, hogy más indokokra hivatkozva ismét ugyanazt a döntést hozza meg, akár sorozatosan. „Márpedig ez kiüresíti a bírósági eljárást és a jogorvoslat lehetőségét” – jegyezte meg. Az is alkotmányos indokot igényel szerinte, hogy a köztes bíróságokat teljesen kiiktatták.  

Az alkotmányjogász úgy vélte, a tervezet ellentétes lehet a nemzetközi és uniós joggal, az viszont éveket vehet igénybe, mire ezt valamelyik nemzetközi bíróság is megállapítja. „Az például, ha az uniós támogatás elfogadását is szankciókkal lehet sújtani bizonyos esetekben, felvethet további aggályokat is” – fogalmazott.

„Összességében a tervezetnek dermesztő hatása lehet: ha ugyanis egy szankciót kilátásba helyez a jogalkotó, de nem határozza meg pontosan, hogy kikre vonatkozik, és milyen cselekedet, magatartás esetén, akkor mindenki kicsit visszafogja magát a büntetés elkerülése érdekében” – mondta Stánicz Péter. Hozzátette: ez egy erős eszköz lehet a kormány kezében, mert homályos szabályok alapján lényegében bármelyik vállalatra vagy szervezetre alkalmazható.