A miniszterelnök véleménycikkében úgy fogalmazott, arra kényszerül, hogy vitatkozzon a „sokak által gazdasági bűnözőnek” tartott Soros Györggyel, akinek hálózata nyílt beavatkozástól sem riad vissza.
A törvénycsomagról a magyar kormány és az Európai Bizottság képviselői is előadták saját álláspontjukat. A tét annak megállapítása, kimondják-e a magyar kötelezettségszegést.
Az oxfordi professzor szerint megrázó, hogy a populista magyar és lengyel kormány a vétóval gyakorlatilag foglyul ejtette az egész Európai Uniót. Szerinte továbbra is fel akarják markolni a közösségi támogatásokat, csak közben kikezdenek két fontos alapelvet: hogy az EU demokráciák szövetsége és az uniós jog minden országra érvényes.
A miniszterelnököt füles gulyásnak nevezték a ZDF-en, de kapott ennél erősebb kritikát is.
Keményen bírálta Orbán Viktort az EPP frakcióvezetője egy interjúban.
Árulkodó, hogy a magyar miniszterelnök ismét túszul ejti az uniót, csak ne kelljen elfogadnia a jogállami feltételeket, és még az sem érdekli, hogy ily módon saját népe esik el a támogatástól, noha arra igen nagy szüksége volna a koronaválság kellős közepén. Így látja a helyzetet Katarina Barley volt német igazságügyi miniszter, az Európai Parlament alelnöke.
Az Európai Néppárt nem mond le a jogállamisági mechanizmusról.
Majdnem minden második magyar arról számol be az Európai Parlament reprezentatív felmérésében résztvevők közül, hogy a járvány miatt csökken a bevétele – ezzel listavezetők vagyunk az EU-ban. Ugyanakkor a magyarok szerint a korlátozó intézkedések több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak.
Nem volt vita sem a jogállamiságról, sem pedig a költségvetési ügyekről az uniós tagállami vezetők videokonferenciáján. Orbán Viktor megismételte álláspontját, a kormányfők pedig megbízták Angela Merkelt, hogy dolgozzon ki mindenki számára megfelelő megoldást.
Az uniós költségvetéssel kapcsolatos vitában is előhúzta a kormány a migránskártyát – de vajon van bármi köze a jogállamiságnak és a migrációnak egymáshoz? A Fidesz mumusait és érveit végignézve ennek igazából jelentősége sincs, hiszen a menekülteket 2015 óta szinte bármikor elő lehet húzni a kalapból – ahogy ezt szívesen meg is teszik.
Az üzletember a Project Syndicate-en ír arról, mire használja fel a Fidesz a koronavírus második hullámát. Az ország kirablását és az ellenzék lenyomását is megemlíti.
Miért akar vétózni Orbán Viktor a jogállami szabályozás miatt, ha minden rendben van a magyar demokráciával, ahogy azt gyakran állítja – teszi fel a kérdést a Néppárt frakcióvezetője a legolvasottabb német lapban.
Soha nem látott hévvel esett neki a magyar kormány az Európai Unió vezetőinek, miután kiderült: nem tudja elkerülni, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez kössék. Varga Judit kiéheztetésről beszélt a héten, Orbán a migránskártyát húzta elő, és mindenki a magyar vétót emlegeti. De miről beszélnek és kinek van igaza? Az EUrologus rendet vág a nyilatkozatháborúban a csütörtöki EU-csúcs előtt.
Hollandia számára a jogállamisági kompromisszum a minimum, ebből nem engedhetünk – mondta a holland képviselőházban az ország miniszterelnöke, Mark Rutte. Ellenlábasa, a szélsőjobboldali Geert Wilders szerint azonban Orbán Viktor egy hatalmas hős, aki megvétózta az uniós költségvetést.
A magyar álláspont elfogadása mellett érvelt a szlovén kormányfő abban a levélben, amelyet valamennyi tagállami vezető megkapott. Janez Jansa szerint ellenkező esetben azt kockáztatja az EU, hogy a következő állam is elhagyja az uniót.
Magyarország elkötelezett híve a jogállamiságnak a miniszterelnök szerint.
A német értelmiség lapja azt tanácsolja Brüsszelnek, hogy valahogy kászálódjon ki a magyar és lengyel vétó nyomán előállt helyzetből, mert az igen súlyos következményeket vonhat maga után.
Ahogy arra számítani lehetett, nem közeledtek az álláspontok jogállamiság és költségvetés ügyében a tagállamok között az EU úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, amelyen az európaügyi miniszterek vettek részt. A vitában a jogállamisági feltételrendszer alkalmazása mellett 13, ellene pedig 2 tagállam érvelt.
A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.
Senkinek nem lenne szabad az alapértékeinket ellenzőket védenie – üzent az Európai Néppárt elnöke.
