Az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére vonatkozó tervet készített az Európai Bizottság, de egy olyan jogalkotási javaslaton is dolgoznak, amely lehetővé tenné a szivárványcsaládok tagállamok közötti kölcsönös elismerését. A magyar jogalkotóknak azt üzenik, hogy az egyenlőséget és az emberi jogokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Brüsszelben továbbra is a jogállamisági mechanizmussal megerősített költségvetés elfogadása a legfontosabb téma, a következő hetekben számos fontos döntésnek kell megszületnie. Az ezzel kapcsolatos parlamenti vitában Orbán Viktor volt a legtöbbet emlegetett politikus. A Fidesz szerint azonban mindezek csak baloldali rágalmak.
Teljessé vált az uniós tagállamok és az Európai Parlament közötti alku. Múlt héten a jogállamisági feltételekről, most pedig a költségvetési kérdésekről is megegyeztek az EU-s intézmények delegációi. Lassan valóban az marad a kérdés, hogy Orbán Viktor megtorpedózza-e az egészet.
Se a magyar, se a lengyel kormányfő nem szeretné, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék az uniós pénzek kifizetését.
Orbán nem akarja, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék a kifizetést.
Kövér László szerint a jogállamiságra hivatkozva tapossák sárba az unió működési szabályait, ami az Európai Unió totális erkölcsi talajvesztését mutatja. Mindez nyílegyenesen vezet a szakadékba, az Európai Unió felbomlásához.
A kormánypárt frakciójának a közleményében arról írnak, hogy Brüsszel Soros megrendelését teljesíti, annál többet jelenthet az, amit Varga Judit írt: ezzel az EU-költségvetés magyar vétója sem kizárt.
Új fejezet kezdődik az EU történelmében azon politikusok szerint, akik támogatják az új jogállamisági mechanizmusról szóló alkut. A tagállamok eredeti elképzeléséhez képest jelentős mértékben kibővül azon esetek köre, amikor alkalmazni lehet a pénzügyi szankciókat. És a magyar kormány kezében nincs jogi lehetőség, hogy egy ilyen folyamatot leállítson.
Megszületett a tagállamok és az Európai Parlament között a jogállamisággal kapcsolatos megállapodás. Az első hírek alapján az EP-nek sikerült a legtöbb követelését érvényesíteni azzal kapcsolatban, hogy a jogállami értékeket és az uniós kifizetéseket kössék össze – ez az, ami ellen a magyar kormány kezdettől tiltakozott.
Interjút adott a Financial Timesnak Varga Judit magyar igazságügyminiszter. A magyarországi jogállamiság helyzetével kapcsolatos konfliktust igyekezett a nyugat-európai terrortámadásokkal elfedni, kárhoztatta a fukar négyest, de jelezte, a magyar kormány nem követi lengyel szövetségesét az abortusz szigorításában.
Újabb levélben sürgette az Európai Bizottság a magyar kormányt, hogy tartsa be az Európai Bíróság júniusi döntését, amely kimondta, hogy a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyar szabályozás uniós jogba ütközik.
Varga Judit szerint 2021 első felében alakulhat ki az új intézmény végleges formája. Szijjártó Péter úgy véli, ez jó lehet arra, hogy a két országot ne nézzék bolondnak az unióban.
Milyen a magyar választó? Milyen a politikus? Milyen az ellenzéki politikus? Az ellenzéki pártoknak 2022 előtt egyebek közt ezeket a kérdéseket kell tisztázniuk, aztán tervet, programot, menetrendet készíteniük – fejti ki a szerző. Ha erre képtelenek, azt ajánlja, menjenek el tréningre az SZFE-s hallgatókhoz. A hvg360 vitasorozatának újabb darabja.
A polgármesterek közös deklarációjának aláírói szerint az önkormányzatok bevonása jelenti a garanciát arra, hogy a válságkezelésre szánt uniós pénzek eljuthassanak a rászorulókhoz.
Mit tegyen az ellenzék egy esetleges 2022-es győzelem esetén? Hogyan bontsa le a Nemzeti Együttműködés Rendszerét? Elek István kétrészes publicisztikájának második felében arról beszél, hogy milyen politikai, morális és gyakorlati természetű kérdésekről kell döntenie az Orbán-rendszerrel szemben álló pártoknak.
Ahogy a jogállamunkat nem lehetett tisztán jogállami úton és módszerekkel felszámolni, azt helyreállítani sem lehet tisztán jogállami úton és módszerekkel, írja Elek István, de ennek okát nem abban látja, mint legutóbbi megszólalásaiban Fleck Zoltán jogszociológus. A hvg360 vitasorozatának újabb darabja.
Az ilyen kampányok megütközést keltenek a német politikusokban, tapasztalataim szerint különösen a néppártiakban – mondja az ellene irányuló magyar kormányzati támadásokról Gerald Knaus, osztrák politikai elemző. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetője diákként sokszor találkozhatott Orbán Viktorral, hiszen egy időben tanultak Oxfordban. Mi vezette a kormány ügyeletes ellenségét, hogy Ukrajnában tanítson, Boszniában dolgozzon és Berlinben találjon otthonra? Portréinterjú Gerald Knausszal.
Egy hete még meglehetősen óvatosan, most azonban már elégedetten nyilatkoztak az Európai Parlament részéről a jogállamisági feltételességéről szóló tárgyalások kapcsán. Bár részletek nem derültek ki, a nyilatkozatokból úgy tűnik, a tagállamok engednek az EP követeléseinek.
A magyar polgárok 72 százaléka egyetért, vagy hajlik egyetérteni azzal, hogy az EU kösse össze az uniós forrásokból való részesedést a jogállamiság és a demokratikus értékek tiszteletben tartásával, mindössze 18 százalékuk ellenzi ezt.
Michal Šimečka, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője szerint a magyar és a lengyel kormány aláássa a jogállamiságot és azokat az elveket, amelyek betartását az összes állam önként vállalta.
