A hírügynökség publicistája szerint az unió elbukott a vizsgán, amikor az elvek helyett a pénzt választotta, és túl sokat engedett a magyar és a lengyel kormány követeléseinek.
A miniszterelnök szerint az EU-csúcson megtörtént, aminek meg kellett történnie.
A most kezdődő uniós csúcstalálkozó előtt a holland miniszterelnök fenntartásairól beszélt, Orbán Viktor pedig arról: felelősséggel kell viselkedni.
Személyesen találkoznak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. Számos téma kerül eléjük, jóvá kell hagyniuk a jogállamisági kompromisszumot, dönteni kell az új 2030-as klímacélkitűzésekről és a Törökország elleni szankciókról.
“A vétóval zsarolás elbukott” – írta a Twitteren az Európai Néppárt (EPP) elnöke.
A német elnökség ultimátuma után változatlan a magyar és a lengyel álláspont, továbbra is blokkolja mindkét kormány az EU-s költségvetéseket. Szijjártó Péter szerint Brüsszelben a jogállamiságot a bevándorlók befogadásával hozzák összefüggésbe.
Budapest és Varsó főpolgármestere együtt jelentette be, hogy az EU segítségét kérik a magyar és a lengyel kormány felelőtlen politizálása miatt. Közben Brüsszelből mindkét vétóval fenyegető kormány egyértelmű üzenetet kapott. Az uniós források elköltését pedig már Magyarország és Lengyelország nélkül tervezik.
Az államfői kabinetfőnök próbál rendet tenni a jogállamisági feltétel miatt az EU-s költségvetés vétója körüli vitában.
Katasztrófa volna, ha Magyarország végleg elfordulna Európától, ám az Unió országainak egységesen kell elutasítaniuk a lengyel és a magyar jogsértéseket, írja az osztrák Profil.
Magyarország számára a kormánynarratíva által teherként, defenzióra kényszerítő vitaként keretezett jogállamiság-kérdés olyan opció lehetne, mellyel például előmozdíthatná a kisebbségi jogvédelem ügyét is. Vélemény.
Egy kiegészítés oldhatja fel a patthelyzetet Varsó szerint.
A kormány azt kifogásolta, hogy valóban megvolt-e a Magyarország elleni eljárás elindításához szükséges kétharmad a szavazáskor.
Két témában is szóba került Magyarország – Lengyelország társaságában – az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában. Egyrészt az Európai Bizottság ismertette a 7-es cikk szerint folyó eljárás állását, másrészt az LGBTI-közösséggel kapcsolatos meglévő vagy tervezett jogi szabályozásokkal összefüggésben érték bírálatok a magyar-lengyel párost.
A magyar és a lengyel miniszterelnök közös harcot ígér az uniós költségvetés és a jogállamiság ügyében; miközben rekordot dönt a járvány áldozatainak száma, újrapróbálkozik a vásárlási idősávval a kormány; szállásadók tízezrei maradhatnak ki a szektornak ígért segítségből. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Miért nem kérdezte meg senki Litkai Gergelyt, mielőtt Orbán megvétózta a EU költségvetését? A stand-upos bebizonyítja, hogy ez hiba volt, közben a számok nyelvén mutatja be a helyzetet a korlátozások miatt üresen maradt Dumaszínházból.
A Economist úgy látja, hogy az EU jóvoltából Magyarország és a Lengyelország a fizika alapjaival ismerkedik. Merthogy Newton első, tehetetlenségi törvénye úgy szól: a tárgyak mindaddig egyenletes mozgást végeznek, amíg valami ki nem billenti őket pályájukról. Ez a külső erő az európai politikában jelenleg a járvány és a nyomában fellépő hatalmas gazdasági visszaesés. Ezért született meg a nyáron a segélycsomag ötlete, amelyhez azonban hozzácsapták a jogállami kikötést.
Mintegy ötvenen tüntettek Brüsszelben a magyar nagykövetség épülete előtt, akik elsősosorban a magyar kormány LGBTI-közösségeket sújtó döntései ellen emelték fel a hangukat.
A kormányfő hosszú interjút adott a Die Zeit című német lapnak, a 7-es cikkely alapján folyó eljárást leállíttatná, mert szerinte minden rendben van a demokráciával Magyarországon, amelyre úgy akar feltételeket kényszeríteni az unió, mintha a Szovjetunió lenne.
A Fidesz EP-képviselője szerint Manfred Weber csak azért támadja a magyar kormányt, mert a baloldali frakciók szavazatait szeretné begyűjteni a 2022-es elnökválasztáskor.
Új elem jelent a költségvetési-jogállamisági vitában. Vezető néppárti politikusok szerint akinek gondja van a jogállamisági mechanizmus alkalmazhatóságával, annak az Európai Bíróságtól kellene kérnie ezzel kapcsolatos jogi állásfoglalást. A kérdésről az Európai Parlament vitázott, csütörtökön pedig a magyar és a lengyel kormányfő egyeztet majd.
