Varga Judit szeretne annyi cikket írni Magyarországról a Politico uniós ügyekkel foglalkozó lapba, mint a sajtótermék teljes állásban dolgozó munkatársa – derült ki a magyar igazságügyi miniszter és az ír európai uniós ügyekért felelős államtitkár vitájából kedden.
Nincs elég szövetségese a magyar kormánynak, hogy lezárja a hetes cikk szerinti eljárást, ahhoz viszont van épp elég, hogy megakassza. A tárgyalás legkorábban májusban folytatódhat, de kérdés, hogy ez csak monológokból álló helyzetértékelés lesz-e vagy valódi párbeszéd, miközben nem csak politikai, de gazdasági érdekek is közbeszólnak.
Mi köze a jogállamiságnak a vírushoz és az egészségünkhöz? A HVG ügyvédje szerint nagyon is sok.
A Frontex úgy látja: ha továbbra is részt venne a magyarországi határvédelmi tevékenységekben, akkor azt kockáztatná, hogy egy uniós joggal ellentétes gyakorlat részese lenne.
Jobbról és balról is támadták a portugál miniszterelnököt, aki a portugál elnökség programját mutatta be az Európai Parlamentben. António Costa igazságos, zöld és digitális Európáért szeretne dolgozni, amelynek erős a szociális pillére. Ezen túl elkötelezett a jogállamisági értékek védelme mellett.
Vera Jourová Bécsben tárgyal az unió jogállamisági kérdéseiről, ez alkalomból nyilatkozott a Der Standardnak.
Még ebben az évben választ adhat az Európai Bíróság arra a kérdésre, hogy függetlennek tekinthető-e a magyar igazságszolgáltatás. A bírói testületnek magyar bírák megkeresésére kell véleményt mondania. Az igazságszolgáltatás függetlensége az egyik feltétele az uniós pénzek felhasználásának.
Az európai szociális pillért szeretné megerősíteni az új portugál elnökség, miközben a járvány, az oltási kampány, a helyreállítási csomag, az új költségvetés, az uniós külpolitika és a migráció határozza meg a mindennapokat.
A Népszava megbízásából készített kutatás szerint a magyarok többsége úgy gondolja, a bíróságok nem függetlenek, az ügyészség pedig elfogult.
A brüsszeli Breugel Intézet egyik, politikai gazdaságtannal foglalkozó elemzője szerint az EU csak akkor erős, amikor képes nemet mondani, vállalnia kell az ütközést, ami kockázatos, de sokkal jobb, mint a jelentéktelenség.
A norvégok ugyanakkor feltételként szabták, hogy a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról egy független alapkezelő döntsön. Ha ebbe nem egyezik bele a kormány, egy fillér sem érkezik.
A német kancellár nem lépett fel időben, hogy megfékezze a tekintélyelvű magyar és lengyel vezetést - ezt hányja Merkel szemére az amerikai hírportál európai változata, amely külön kiemeli, hogy e hozzáállás folytán a politikus még a múlt héten is kénytelen volt udvarolni Budapestnek és Varsónak a két ország által kilátásba helyezett vétó miatt.
Az Európai Parlamentben ismét elhangzott, hogy már január 1-jétől vizsgálni fogják a gyanús eseteket. A parlamenti állásfoglalás felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezések akkor is alkalmazhatók, ha az alapvető jogok "rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van – vagy hatása lehet – az uniós források kezelésére".
Hatalmas nyomás alatt fáradozott azon Angela Merkel német kancellár, hogy megakadályozza az Európai Unió következő költségvetésének és az újjáépítési csomagnak magyar és a lengyel vétóját, ám a kompromisszum, amit elért, több pontban is alapvetően hibás – írja Soros György a Project Syndicate-en.
Nagy vitákat hozott az uniós csúcstalálkozó, de szinte minden területen sikerült megegyezést találni. A legtöbb nézeteltérés a jogállamiság, a klímacélok meghatározása és a Törökországgal szembeni szankciók kapcsán alakult ki.
A hírügynökség publicistája szerint az unió elbukott a vizsgán, amikor az elvek helyett a pénzt választotta, és túl sokat engedett a magyar és a lengyel kormány követeléseinek.
A miniszterelnök szerint az EU-csúcson megtörtént, aminek meg kellett történnie.
A most kezdődő uniós csúcstalálkozó előtt a holland miniszterelnök fenntartásairól beszélt, Orbán Viktor pedig arról: felelősséggel kell viselkedni.
Személyesen találkoznak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. Számos téma kerül eléjük, jóvá kell hagyniuk a jogállamisági kompromisszumot, dönteni kell az új 2030-as klímacélkitűzésekről és a Törökország elleni szankciókról.
“A vétóval zsarolás elbukott” – írta a Twitteren az Európai Néppárt (EPP) elnöke.
