„A következő hónapokat – a történelemben nem ismeretlen módon – ismét közösen fogjuk majd megvívni”. Ezt mondta Orbán Viktor csütörtökön, a lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, vagyis úgy tűnik, nem nagyon van esély arra, hogy hamar rendeződjön az uniós költségvetés blokkolása miatti vita. Mateusz Morawiecki ugyanekkor már az EU szétesését vizionálta. Mi pedig összegyűjtöttük az Európai Bizottság adatai alapján: Magyarországnak 14 ezer milliárd forint EU-támogatás jutna, ha Orbán nem blokkolná a megegyezést.

Pedig Heiko Maas német külügyminiszter arról beszélt még kedden, hogy napokon belül megszületik a megegyezés a lengyelekkel és a magyarokkal, és elhárulnak az akadályok. Az Európai Parlamentben azonban a nagy képviselőcsoportok megerősítették, eszük ágában sincs bármit is változtatni a javaslaton. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig azt mondta: akinek egy új szabályozással problémája van, az az Európai Bíróság előtt keresheti az igazát.

Valamire szükség van, hogy visszafogják a járvány terjedését, ezen a héten újra rekordokat döntött a koronavírusos halálozások száma – sőt, az is kiderült, hogy októberben az egy évvel korábbinál 1549-cel többen haltak meg úgy, hogy abban a hónapban hivatalosan csak 1038 áldozata volt a járványnak, azaz valami más baj is lehet. Orbán Viktor be is jelentette: jön az idősek számára fenntartott idősáv az élelmiszerboltokban, drogériákban és gyógyszertárakban, délelőtt 9 és 11 óra, hétvégén 8 és 10 óra között 65 éven alattiak nem mehetnek vásárolni, az idősebbek viszont akkor vásárolnak, amikor csak szeretnének. A miniszterelnöktől ezt az Idősek Tanácsa kérte, ahol valószínűleg nem folytattak kőkemény vitát Orbánnal, mert a szervezetnek ő az elnöke (Novák Katalin pedig az alelnöke). Nem mindenütt lesz idősáv, a postán viszont a nyitás utáni első órában előreengedik az idősebbeket.

Varga Mihály is nagy gazdaságvédelmi bejelentést ígért, de amikor egy nappal később elmondta a részleteket, csalódnia kellett annak, aki nagy durranást várt: az ügyintézés és a fizetés felgyorsítását támogató hat javaslatból egyet már a tavasszal bejelentett a kormány, ötnek pedig amúgy is eljött az ideje a digitalizáció fejlődésével a járványtól függetlenül is.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a kormány díszcsomagolást adott olyan bejelentésekre, amelyek igazából egyáltalán nem voltak jelentősek – erről gyűjtöttünk össze több példát. A HVG-ben pedig arról jelent meg egy cikk, milyen csúsztatásokkal teli ígéreteket tesznek a kormány tagjai a gazdaság megmentéséről. Amikor a részletszabályok is megjelennek, rendszeresen kiderül, hogy az ígéretek fele sem volt igaz.

A látványos ígéretek után kevésbé nagy segítség mintapéldája az, ami a turizmussal történt. Azt még a szállodák november 10-én elrendelt lezárásakor közölték, hogy a szálláshelyadók bevételkiesésének 80 százalékát az állam megtéríti. Csakhogy a részletszabályokból kiderült, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) november 8-ig regisztrált foglalásokat veszik figyelembe, márpedig pont a kisebb magánszállásadók jellemzően nem ezen a platformon rögzítik a vendégeik adatait.

Így aztán szállásadók tízezrei maradnak ki az állami kártérítésből. Kerestük az NTAK üzemeltetőjét, a turisztikai ügynökséget, hogy megtudjuk, kezdeményezik-e a kormányrendelet módosítását, hogy a kisebb szállásadók se járjanak rosszul. Választ ugyan nem kaptunk, de más forrásból úgy értesültünk, hogy az ügynökségnél rengeteg megkeresést kaptak a magánszállásadóktól ebben a tárgyban, ezért jelenleg „ügyvédek bevonásával dolgoznak” a rendelet pontosításán.

A hét képe: már nemcsak a korai zárásra, hanem az idősávokra is figyelmeztetni kell a boltokban.

A tavaszi lezárások, a nyári lazítás és a szeptemberi újabb szigorítás után pár hónapon belül negyedszer is új szabályokhoz kell alkalmazkodnia cégek tömegeinek. Ágazatonként néztük át, hogyan sikerült átvészelni a március óta eltelt időt, illetve mire számíthatnak ezután, és arra jutottunk: igazán nem is a korlátozások jelentenek nagy kárt. Vannak kivételek ez alól, a turizmus helyzete rettenetes, a rendezvényszervezés is mélyütést kapott, de például a szolgáltató szektorban azok a cégek, amelyek kibírták a tavaszi jövedelemkiesést, nem kell, hogy az este 7 órás zárástól féljenek.

Az igazán nagy fenyegetést nem egy kormányrendelet jelentheti, hanem az, ha elfogy a potenciális vevők pénze. Márpedig minél tovább tart a válság, annál kevesebb szabadon elkölthető jövedelmük marad az embereknek. Az pedig a héten derült ki: szeptemberben és októberben összesen 63 ezer magyar veszítette el a munkáját.

Kötelezővé válhat az italcsomagolások visszaváltása Magyarországon 2023 júliusától – erről adott be törvényjavaslatot a kormány. A két éve halogatott indítvány a palackok újrahasznosítását nem írja elő, de betétdíj helyett lesz visszaváltási díj, és aki vállalja a fém-, műanyag és üvegpalackok visszaváltását, az mentesülhet a környezetvédelmi termékdíj alól is.

Az Egyesült Államokban eközben egy magyar születésű milliárdos, Tom Szaky tereli zöldebb útra a legnagyobb multikat az újratölthető csomagolásaival. A betétdíjra épülő Loop-rendszeréről azt mondta a hvg.hu-nak, három dolgon múlik igazán, hogy elfogadják-e az emberek: legyen egyszerű, olcsó, és lássanak meg benne további előnyös tulajdonságokat.

A magyar hobbicukrászokat jelenleg olyan előírások elé állítják, amelyek ellehetetlenítik, hogy valaki otthonról süssön üzleti céllal. Magyarországon nagyon szigorúak az élelmiszerbiztonsági szabályok, az gyakorlatilag kizárt, hogy valaki abban a lakásban süthessen eladásra, ahol egyébként is életvitelszerűen lakik.

A Nébih szerint ez az egyetlen módja annak, hogy biztonságos étel kerüljön a vásárlók elé. A hobbicukrászok azonban azt mondják, hogy ezzel csak a feketézés felé hajtják őket.

Semjén Zsolt és Palkovics László beadott egy törvényjavaslatot, e szerint valamennyi állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő busz- és vasút-, valamint hajótársaság jegyeinek elektronikus értékesítését – tehát a BKK-ét is – az az egyetlen szolgáltató működtetheti majd, amelyik nyer a Rogán Antal hivatala által kiírt koncessziós pályázaton.

De a BKK vezetői nem csak a távoli jövővel foglalkozhatnak: a kormányhivatal megállapította, hogy Budapesten nem hajtották végre a kormány döntését a járvány miatti járatsűrítésről. A BKK azt közölte válaszul, hogy sűrítettek, és ugyan a 300 vonalnak mindössze 9 százalékán halad több járat, azok épp a legfontosabb gerincvonalak. Ennél sűrűbb szolgáltatást akkor lehetne nyújtani, ha a főváros azonnal új járművekhez jutna, és kapna pénzt az üzemeltetésre is – írták.

Karácsony Gergely főpolgármester még januárban rendelte el az M3-as metró felújításának felülvizsgálatát. A jelentés most készült el, és megállapította: a hármas vonalon közlekedő orosz szerelvények „nem a kivitt metrókocsik felújított változatai”, az értékelési szempontrendszer „nem szolgálta teljes egészében azt, hogy a legjobb műszaki tartalom megajánlására kényszerítse az ajánlattevőket”.