Nagy vitákat hozott az uniós csúcstalálkozó, de szinte minden területen sikerült megegyezést találni. A legtöbb nézeteltérés a jogállamiság, a klímacélok meghatározása és a Törökországgal szembeni szankciók kapcsán alakult ki.
A hírügynökség publicistája szerint az unió elbukott a vizsgán, amikor az elvek helyett a pénzt választotta, és túl sokat engedett a magyar és a lengyel kormány követeléseinek.
A miniszterelnök szerint az EU-csúcson megtörtént, aminek meg kellett történnie.
A most kezdődő uniós csúcstalálkozó előtt a holland miniszterelnök fenntartásairól beszélt, Orbán Viktor pedig arról: felelősséggel kell viselkedni.
Személyesen találkoznak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. Számos téma kerül eléjük, jóvá kell hagyniuk a jogállamisági kompromisszumot, dönteni kell az új 2030-as klímacélkitűzésekről és a Törökország elleni szankciókról.
“A vétóval zsarolás elbukott” – írta a Twitteren az Európai Néppárt (EPP) elnöke.
A német elnökség ultimátuma után változatlan a magyar és a lengyel álláspont, továbbra is blokkolja mindkét kormány az EU-s költségvetéseket. Szijjártó Péter szerint Brüsszelben a jogállamiságot a bevándorlók befogadásával hozzák összefüggésbe.
Budapest és Varsó főpolgármestere együtt jelentette be, hogy az EU segítségét kérik a magyar és a lengyel kormány felelőtlen politizálása miatt. Közben Brüsszelből mindkét vétóval fenyegető kormány egyértelmű üzenetet kapott. Az uniós források elköltését pedig már Magyarország és Lengyelország nélkül tervezik.
Magyarország számára a kormánynarratíva által teherként, defenzióra kényszerítő vitaként keretezett jogállamiság-kérdés olyan opció lehetne, mellyel például előmozdíthatná a kisebbségi jogvédelem ügyét is. Vélemény.
Egy kiegészítés oldhatja fel a patthelyzetet Varsó szerint.
A kormány azt kifogásolta, hogy valóban megvolt-e a Magyarország elleni eljárás elindításához szükséges kétharmad a szavazáskor.
Két témában is szóba került Magyarország – Lengyelország társaságában – az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában. Egyrészt az Európai Bizottság ismertette a 7-es cikk szerint folyó eljárás állását, másrészt az LGBTI-közösséggel kapcsolatos meglévő vagy tervezett jogi szabályozásokkal összefüggésben érték bírálatok a magyar-lengyel párost.
A magyar és a lengyel miniszterelnök közös harcot ígér az uniós költségvetés és a jogállamiság ügyében; miközben rekordot dönt a járvány áldozatainak száma, újrapróbálkozik a vásárlási idősávval a kormány; szállásadók tízezrei maradhatnak ki a szektornak ígért segítségből. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Miért nem kérdezte meg senki Litkai Gergelyt, mielőtt Orbán megvétózta a EU költségvetését? A stand-upos bebizonyítja, hogy ez hiba volt, közben a számok nyelvén mutatja be a helyzetet a korlátozások miatt üresen maradt Dumaszínházból.
A kormányfő hosszú interjút adott a Die Zeit című német lapnak, a 7-es cikkely alapján folyó eljárást leállíttatná, mert szerinte minden rendben van a demokráciával Magyarországon, amelyre úgy akar feltételeket kényszeríteni az unió, mintha a Szovjetunió lenne.
Az államfői kabinetfőnök próbál rendet tenni a jogállamisági feltétel miatt az EU-s költségvetés vétója körüli vitában.
Katasztrófa volna, ha Magyarország végleg elfordulna Európától, ám az Unió országainak egységesen kell elutasítaniuk a lengyel és a magyar jogsértéseket, írja az osztrák Profil.
A Economist úgy látja, hogy az EU jóvoltából Magyarország és a Lengyelország a fizika alapjaival ismerkedik. Merthogy Newton első, tehetetlenségi törvénye úgy szól: a tárgyak mindaddig egyenletes mozgást végeznek, amíg valami ki nem billenti őket pályájukról. Ez a külső erő az európai politikában jelenleg a járvány és a nyomában fellépő hatalmas gazdasági visszaesés. Ezért született meg a nyáron a segélycsomag ötlete, amelyhez azonban hozzácsapták a jogállami kikötést.
Mintegy ötvenen tüntettek Brüsszelben a magyar nagykövetség épülete előtt, akik elsősosorban a magyar kormány LGBTI-közösségeket sújtó döntései ellen emelték fel a hangukat.
A Fidesz EP-képviselője szerint Manfred Weber csak azért támadja a magyar kormányt, mert a baloldali frakciók szavazatait szeretné begyűjteni a 2022-es elnökválasztáskor.
