Újra a magyar sajtószabadságról vitáznak az EP-ben
A jövő héten ismét előkerül az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában a magyar és a lengyel média helyzete.
A jövő héten ismét előkerül az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában a magyar és a lengyel média helyzete.
A magyar oltási kampány eredményeire hívta fel a magyar igazságügyi miniszter az uniós Európa-ügyi miniszterek figyelmét, amelyet szerinte csak nyugati vakcinákkal nem lehetett volna elérni. A miniszter arról is beszélt, hogyan képzeli el a felsőoktatás támogatását most, hogy a kormány nem kívánja igénybe venni a helyreállítási alap hitelrészét.
A 2021-es jogállamisági jelentésében közreműködik Magyar György ügyvéd négy éve az Európai Bizottságnál dolgozó fia is.
Egy hete még úgy volt, hogy Magyarország közel 5800 milliárd forintot igényel az uniós helyreállítási alapból, aztán Orbán Viktor elment Brüsszelbe és ezt a pénzt lealkudta 2500 milliárdra. A terveket három nap múlva kell beadni, miután az előzőt a miniszterelnök kidobta a kukába – persze az is lehet, hogy valójában eddig sem számoltak a hitellel. A lealkudás fő oka az lehet: a kormány nem tud, és ezért nem is akar megfelelni a bizottsági elvárásoknak, ezért inkább lemond a pénzről.
Többek között jogállamisági kérdésekről, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről, illetve a helyreállítási alapról, valamint a Nyugat-Balkán helyzetéről is tárgyalt a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke.
Jogállamiságról, brexitről, az Európa jövőjéről szóló konferenciáról és a második negyedévre várható vakcinaszállítmányokról volt szó az európaügyi miniszterek tanácskozásán.
Noha számos uniós jelentés bizonyítja, hogy Lengyelországban és Magyarországon sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, és virágzik a korrupció, az uniós intézmények közti játszmák és a politikai kockázattól való félelem miatt az Európai Bizottság mégis halogatja, hogy fellépjen az uniós pénzügyek érdekében. Az EUrologus Jogálom című sorozatának 3. része.
A lengyel Alkotmánybíróság döntése tovább gyengíti az állampolgárok jogvédelmét.
Egy svéd állampolgár anyanyelvhez-fűződő jogaitól indult és a magyar bíróságok függetlenségének megkérdőjelezéséig jutott egy büntetőügy az Európai Bíróságon, amelynek kapcsán a főtanácsnok megállapított az uniós joggal össze nem egyeztethető elemeket.
Az interjút a riporter azzal a kérdéssel vezette fel: megölte-e Orbán Viktor a demokráciát Magyarországon?
Az Európai Bizottság alelnöke hozzátette, a magyar kormány kritikája nem jelenti a magyar néppel szembeni ellenszenvet.
Brüsszel szerint a törvény aláássa a bírák függetlenségét.
Fel kell lépni az EU pénzügyi érdekének védelmében.
Laurent Pech szerint egyedülálló, hogy a lengyeleknek és a magyaroknak a jogállam lebontásához az EU ad pénzt, a berlini kormány pedig nem nagyon dicsekszik ezzel a német adófizetőknek.
Az Európai Unió akár idén is elkezdheti büntetni a jogállamisági szabályokat megszegő tagországokat, és már el is kezdték tervezni az új szankciós eszközt, amivel elérhetik, hogy ezek az országok több milliárd eurótól essenek el - írja a Bloomberg.
Az utolsó pillanatban nyújtotta be az Európai Bírósághoz a magyar és a lengyel kormány azt a keresetet, amelyben megtámadják a jogállamisági mechanizmus néven ismert, hivatalos nevén “az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabályt.
Miután az Európai Néppárt módosította a frakciójának működési szabályzatát, a Fidesz kilépett a képviselőcsoportból. Egy fideszes szerint a Néppárt megfutamodott, egy cseh politikus azt mondta, hogy a döntés Orbáné volt, nem a képviselőké, Weber frakcióvezető pedig tudomásul vette a fejleményeket.