Ahogy arra számítani lehetett, nem közeledtek az álláspontok jogállamiság és költségvetés ügyében a tagállamok között az EU úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, amelyen az európaügyi miniszterek vettek részt. A vitában a jogállamisági feltételrendszer alkalmazása mellett 13, ellene pedig 2 tagállam érvelt.
A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.
Senkinek nem lenne szabad az alapértékeinket ellenzőket védenie – üzent az Európai Néppárt elnöke.
Egy magas rangú uniós diplomata megerősítette az EUrológusnak, hogy a hétfő délutáni uniós nagyköveti tanácskozáson a teljes, költségvetéssel kapcsolatos csomagot napirendre tűzik és szavazásra bocsátják. Vagyis a tagállamoknak állást kell foglalniuk a következő hétéves költségvetés, a helyreállítási alaphoz szükséges saját források rendszere és a jogállamisági mechanizmus ügyében is.
A kormány a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyreállítási alaphoz szükséges rendeletet sem fogja megszavazni.
A külföldieknek sugárzó német közszolgálati média sorra veszi az elmúlt napok politikai történéseit Magyarországon és ezek hatását az EU-ra. Nem sok jót tudnak felsorolni.
Nehéz, de nem reménytelen az ellenzék helyzete a 2022-es választás előtt. Szűcs Zoltán Gábor leírja, mire lenne szükség a csodavárás helyett. A hvg360 vitasorozatának újabb darabja.
A jogállamisági mechanizmus miatt hivatalos levélben fenyeget vétóval Mateusz Morawiecki – akárcsak Orbán Viktor tette, néhány nappal korábban.
Az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére vonatkozó tervet készített az Európai Bizottság, de egy olyan jogalkotási javaslaton is dolgoznak, amely lehetővé tenné a szivárványcsaládok tagállamok közötti kölcsönös elismerését. A magyar jogalkotóknak azt üzenik, hogy az egyenlőséget és az emberi jogokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Brüsszelben továbbra is a jogállamisági mechanizmussal megerősített költségvetés elfogadása a legfontosabb téma, a következő hetekben számos fontos döntésnek kell megszületnie. Az ezzel kapcsolatos parlamenti vitában Orbán Viktor volt a legtöbbet emlegetett politikus. A Fidesz szerint azonban mindezek csak baloldali rágalmak.
Teljessé vált az uniós tagállamok és az Európai Parlament közötti alku. Múlt héten a jogállamisági feltételekről, most pedig a költségvetési kérdésekről is megegyeztek az EU-s intézmények delegációi. Lassan valóban az marad a kérdés, hogy Orbán Viktor megtorpedózza-e az egészet.
Se a magyar, se a lengyel kormányfő nem szeretné, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék az uniós pénzek kifizetését.
Orbán nem akarja, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék a kifizetést.
Kövér László szerint a jogállamiságra hivatkozva tapossák sárba az unió működési szabályait, ami az Európai Unió totális erkölcsi talajvesztését mutatja. Mindez nyílegyenesen vezet a szakadékba, az Európai Unió felbomlásához.
A kormánypárt frakciójának a közleményében arról írnak, hogy Brüsszel Soros megrendelését teljesíti, annál többet jelenthet az, amit Varga Judit írt: ezzel az EU-költségvetés magyar vétója sem kizárt.
Új fejezet kezdődik az EU történelmében azon politikusok szerint, akik támogatják az új jogállamisági mechanizmusról szóló alkut. A tagállamok eredeti elképzeléséhez képest jelentős mértékben kibővül azon esetek köre, amikor alkalmazni lehet a pénzügyi szankciókat. És a magyar kormány kezében nincs jogi lehetőség, hogy egy ilyen folyamatot leállítson.
Megszületett a tagállamok és az Európai Parlament között a jogállamisággal kapcsolatos megállapodás. Az első hírek alapján az EP-nek sikerült a legtöbb követelését érvényesíteni azzal kapcsolatban, hogy a jogállami értékeket és az uniós kifizetéseket kössék össze – ez az, ami ellen a magyar kormány kezdettől tiltakozott.
Interjút adott a Financial Timesnak Varga Judit magyar igazságügyminiszter. A magyarországi jogállamiság helyzetével kapcsolatos konfliktust igyekezett a nyugat-európai terrortámadásokkal elfedni, kárhoztatta a fukar négyest, de jelezte, a magyar kormány nem követi lengyel szövetségesét az abortusz szigorításában.
Újabb levélben sürgette az Európai Bizottság a magyar kormányt, hogy tartsa be az Európai Bíróság júniusi döntését, amely kimondta, hogy a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyar szabályozás uniós jogba ütközik.
Varga Judit szerint 2021 első felében alakulhat ki az új intézmény végleges formája. Szijjártó Péter úgy véli, ez jó lehet arra, hogy a két országot ne nézzék bolondnak az unióban.
